A szakmához jutás feltételei

Négy napirendet tárgyaltak meg az UETR (Közúti Fuvarozók Európai Egyesülete – Union Européenne des Transporteurs Routiers) Brüsszelben, a múlt héten tartott kongresszusán – tudtuk meg Dittel Gábortól, a NiT Hungary ügyvezető főtitkárától. Közöttük a szakmát legközelebbről érintő pontok az Európai Bizottság által kidolgozott és most az Európai Parlament, valamint a Tanács előtt lévő, a közúti fuvarozói szakmához és piachoz (árufuvarozási és személyszállítási) jutásra vonatkozó rendelettervezetek voltak. A korábbi közösségi jogszabályok már nem tudták kellő hatékonysággal követni a közúti fuvarozás hatalmas méretű fejlődését, a verseny egyre élesebbé válását.

A szakmához jutást szabályozó tervezet szerint a jogi forma megváltozna, és irányelv helyett a minden országban kötelező jellegű rendeleti formát nyerné el. A közismert hármas kritériumhoz – jó hírnév, megfelelő pénzügyi helyzet, szakmai alkalmasság – egy negyedik társulna: a tényleges és állandó székhely valamely tagállamban. Ezzel az EU az úgynevezett postafiókcégek versenytorzító befolyásának kíván gátat szabni.

A szabályozás másik legfontosabb új vonása a fuvarozási igazgató (a nem hivatalos magyar fordítás szerint szállításszervező) mint a „gépjárművek karbantartásával, a könyveléssel, a rakományok vezetőkhöz és gépjárművekhez rendelésével és a folyamatok biztonsági ellenőrzésével” megbízott felelős vezetői hely kötelező létesítése. A szakmának ez a jövőbeli kulcsszereplője 140 órás képzés után tett vizsgával pályázhatna ilyen állások betöltésére.

A közúti árufuvarozási piachoz jutás rendelettervezete hosszú évek meddő vitái után végre pontosan kívánja szabályozni a kabotázsfuvarozás (más tagállamban végzett belföldi fuvarozás) feltételeit. A ma még érvényes rendelet dodonai megfogalmazást használ, amely szerint az ilyen tevékenység ideiglenes jelleggel végezhető. Ez a pontatlanság mára oda vezetett, hogy egymástól független tagállami belső szabályok próbálták a piacnak ezt az igen érzékeny részét mederben tartani. A tervezet szerint hét nap alatt legfeljebb három kabotázsművelet végezhető egy nemzetközi fuvarozási feladatot követően.

Dittel Gábor elmondta, hogy a rendelettervezeteket tárgyaló kongresszuson minden tagegyesület ismertette az azokkal kapcsolatos észrevételeit, kritikáit. Ezeket közös nevezőre hozva alakul ki később az UETR álláspontja, amelyet minden illetékes közösségi fórumhoz el kíván juttatni.

A kongresszus napirendjén még három nagy témakör szerepelt. Ezek egyike a gazdasági fejlődés és a közúti fuvarozás közötti összefüggések elemzése volt, amelynek vitaindító előadását Kazatsay Zoltán, az Európai Bizottság közlekedés- és energiaügyi vezérigazgatóságának helyettes vezérigazgatója tartotta. A második téma az infrastruktúrák finanszírozását igyekezett körbejárni. A világ egyik legnagyobb acélipari óriásának, az Arcelor Mittalnak a szállítási és logisztikai igazgatója által tartott bevezető előadást követően kerekasztal alakult. Ez a fórum többek között az Alpokon való átkelés egyre nehezebb helyzetével, a fuvarozókra nehezedő többletköltségeknek a megbízókra történő áthárítása lehetőségeivel, valamint a közlekedési ágazatok – közút, vasút, folyam – egyensúlyával kapcsolatban folytatott vitát. A harmadik téma nemcsak a közúti fuvarozási szakmára vonatkozóan, hanem általános kitekintésben is foglalkozott – A gázolaj után címmel – a jövő üzemanyagának kérdéseivel. A vitaindító előadást egy olasz kormányzati szervezet koordinátora tartotta.

Az érdekképviselet UETR – egy erő a fuvarozók Európájáért jelmondat alatt tartotta első kongresszusát október 19-én Brüsszelben. Az UETR elnökségi feladatait 2006 és 2008 között a NiT Hungary látja el.

Az érdekképviselet UETR – egy erő a fuvarozók Európájáért jelmondat alatt tartotta első kongresszusát október 19-én Brüsszelben. Az UETR elnökségi feladatait 2006 és 2008 között a NiT Hungary látja el.-->