Csökkent a forgalom

A gyógyszer-gazdaságossági törvény megreformálja a patikaszer-támogatás rendszerét, mert az eseti alkuk és a kiszámíthatatlan, a biztosító és a biztosítottak számára robbanásszerű, kezelhetetlen költségemelkedés helyett a piac valamennyi szereplője és a fogyasztók számára hosszú távon kiszámítható, biztonságos magatartást és pénzügyi stabilitást eredményez – idézte a kormányszóvivőt Gál Péterné, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének alelnöke, majd így folytatta: az idei költségvetési előirányzat 364,184 milliárd forint, becslések szerint a tényleges kiadás 330 milliárd lesz. A tervezett megtakarítás teherviselői 38 százalékban a betegek, 62 százalékban a gyártók lesznek. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a magyarországi gyártók, ugyanis a generikus gyógyszerek forgalmán belül részarányuk értékben 6 százalékpontot csökkent (55-ről 49 százalékra), és folyamatosan mérséklődik az importált generikus készítmények javára.

Az originális készítmények aránya értékben ugyan 3 százalékkal csökkent, azóta stagnál. Összevetve a magyar generikus gyártók becsült piacvesztése 12 milliárd forint. Ennek hatására a Richter Gedeon Nyrt. nyeresége 44 százalékát, az Egis Nyrt. pedig az 50 százalékát veszítette el.

Jogos-e ez? – kérdezte Gál Ágnes, majd megadta a választ: krízishelyzetben jogos, hogy a megnövekedett terhek zömét a magáncégek, gyártók viselik. Krízishelyzetben igen, hosszú távon nem megoldás a profitelvonás a rendszer átalakítása helyett. A generikusok között versenyt hirdetni és közben a piaci folyamatokba adminisztratív eszközökkel belenyúlni végképp nem jogos – szögezte le. Az innováció feladása egyenlő az ország leszakadásával – mondta, és sorolta a megszorítások következményeit: a 18 ezer gyógyszeripari dolgozónak és családjának életszínvonal-romlását – holott az ágazat az évi 414 milliárdos exportjával a teljes magyar export 3 százalékát adja, s évente 50-60 milliárd forint adót fizet a költségvetésbe. Beruházásaik elérték a 61 milliárdot, s 36 milliárd forint volt a vállalati k+f, ez utóbbi a teljes magyar k+f ráfordítás 38 százaléka.

„A gyógyszer-gazdaságossági törvényben foglalt célkitűzések a gyógyszerellátás, -forgalmazás területén teljesültek” – kezdte előadását az Egészségügyi Minisztérium értékelésével Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke, majd így folytatta: a támogatott gyógyszerek forgalma drasztikusan csökkent, a nem támogatottaké nőtt. Ez volt a cél? A támogatott szerek dobozszáma jobban csökkent, mint az értéke: a drágább gyógyszerek felé tolódott el a forgalom. Ez volt a cél? Állítását statisztikákkal igazolta A betegek által fizetett térítési díj a múlt év első felében 51,5 milliárd forint volt, ez év hasonló időszakában 63,4 milliárd. Ez volt a cél? Állandó a vita a gyógyszerfelíró orvosok és a betegek között; 53 százalékuk úgy érzi, nem tájékoztatták a jogairól. Komoly gondot jelent, hogy a negyedévenkénti termelőiár-csökkentéssel egy időben a támogatást is mérséklik, s az sem elhanyagolható, hogy 105 készítmény vesztette el tb-támogatását. A 300 forintos dobozdíj miatt „jelentős a forgalomesés az inzulinkészítményeknél” – idézett egy kutatásból. Az is kiderült, hogy az orvosok 25 százaléka egyetlen páciensénél sem tért át olcsóbb gyógyszerre, átlagosan a betegek 33 százalékánál figyelhető meg ez, 47 százalékuk határozottan elutasította a váltást, 41 százalék pedig az orvosra bízta a gyógyszerrendelést. Nem teljesült tehát az a kormányzati cél, hogy azonnal mindenki a legolcsóbb szerre térne át.

Az elnök idézte a szaktárca megállapítását, amely szerint betartható az idei gyógyszerkassza előirányzata. Ebben komoly szerepe van a betegterhek növekedésének – mondta. Amíg 2006 első felében a tb átlagos gyógyszerár-támogatása 71 százalék, a betegek térítési díja pedig 29 százalék volt, ez az idei év első felében 62, illetve 38 százalékra módosult. Ám a tervezhetetlenség, a delistázások, a túlzott mértékű sarc miatt állandó fenyegetettséget éreznek a gyártók és a forgalmazók. A nagymértékű megadóztatások miatt leépítésekre, a beruházások elhalasztására kényszerülnek. S az ágazat is megsínyli, hogy az egészségügy fenntartásához eddig adott hozzájárulás (vizsgálatok, adományok, edukáció stb.) erőteljesen csökkent. Ám a gyógyszerpiacon olcsó termékekkel megjelenő új szereplők ezeket a hagyományos feladatokat nem veszik át.

A gyártókra kivetett 12 százalékos adó miatt függőben van még az Alkotmánybíróság vizsgálata – mondta Székely Krisztina –, hiszen ezt az adót, diszkriminatív jellege miatt, törvényellenesnek tartják a gyógyszercégek. VG