Házak gáz- és villanyszámla nélkül?

Nemcsak új, de használt lakásokra is alkalmazható fűtéstakarékos megoldást dolgozott ki a BASF, a SuSChem, az Acciona és az Evonik – hangzott el a BASF által rendezett, kémián alapuló építészeti módszerekről szóló konferencián Ludwigshafenben. A közös projektben régi lakásokat alakítottak át olyan épületekké, amelyek fűtésére négyzetméterenként 1,4 liter olajat vagy annak megfelelő gázmennyiséget használnak évente, ami elenyésző a korábbi adatokhoz képest.

Elmar Kessenich, a BASF szenior menedzsere a Világgazdaság kérdésére kifejtette: az építési kiadások egy új építésű ház esetében hozzávetőleg 5-10 százalékkal magasabbak, ha fűtését alacsony vagy zéróköltségűre tervezik. A régi házak felújítása valamivel drágább, de ez függ az épület elhelyezkedésétől, típusától, korától. Ugyanakkor hosszabb távon jóval többet lehet megtakarítani, legalábbis ha a manapság egyre magasabb energiaárakat vesszük figyelembe. Csak összehasonlításképpen: azoknál a házaknál, amelyeken nem végeznek hasonló jellegű fejlesztéseket, évente akár 30-40 liter olajat vagy annak megfelelő gázmennyiséget használnak fűtésre, igaz, jó minőségű szigeteléssel ez 6-7 literre csökkenthető.

A zéró fűtésköltségű épületekben egy többlépcsős összekötő rendszer kialakításával oldották meg az energiamegtakarítást. Első lépésben a házat a BASF által kifejlesztett hőszigetelő lappal fedték be, amely az anyagában található grafitdarabok segítéségével visszaveri a sugárzott hőt. További energia spórolható a hővisszanyeréssel ellátott szabályozott szellőzőrendszerrel, amely a lakásból távozó levegő hőjét felhasználva fűti fel a beáramló friss levegőt. Ezzel a technikával a kiáramló levegő hőtartalmának több mint 80 százaléka visszanyerhető, úgy, hogy a házban folyamatosan friss levegő van. Az energiaveszteség minimálisra csökkentéséhez az ablakok is hozzájárulnak. A ház nyílászárói három üveglapból állnak, és a lapok közötti tér a levegőnél gyengébb hővezető képességű nemesgázzal van megtöltve. Emellett a külső ablaktábla hővisszaverőréteg-bevonata biztosítja, hogy a meleg levegő a lakótérben maradjon. A nulla fűtésköltségű épületek továbbfejlesztett verziói az úgynevezett passzív házak, amelyek az elektromos energiát is maguk termelik, főleg napkollektorokkal.

Elmar Kessenich elmondta: a nulla fűtésköltségű ház projektet 2006 augusztusában indították be, s a BASF eddig körülbelül 100 ezer eurót költött a fejlesztésre. Hozzátette azonban, hogy nem csak a vállalatok fektettek a megvalósításba, hiszen a lakóknak így most magasabb bérleti díjat kell fizetniük; igaz, a fűtésszámlán ennek a többszörösét tudják megspórolni.

Németország 34 millió lakásából évente 600 ezret újítanak fel; a magyar otthonok energetikai átalakítása egyelőre lassabb ütemben zajlik. Hazánkban körülbelül 4 millió lakás van, ezeken évente 30 milliárd forint értékben végeznek korszerűsítési munkálatokat, amelyek azonban leginkább szépészeti, komfortnövelő átalakítást jelentenek. Ugyanakkor 2008. január elsejétől itthon is kormányrendelet szabályozza az épületek energetikai minősítését, az uniós normáknak megfelelő épületenergetikai követelményeket szabályozó rendelet pedig már 2006-tól érvényben van. Ezeknek köszönhetően az új épületek nem lehetnek szükségtelenül energiapazarlók, s ameny-nyiben a tervek nem felelnek meg az előírásoknak, a házra nem adnak ki építési engedélyt.

Éppen ezért az utóbbi időben Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerül az energiatakarékos építkezés. Ennek megfelelően a tervek szerint 2008 tavaszán hazánkban is megkezdődhet az első nulla fűtésköltségű irodaépület kivitelezése. A ház a Bauland Kft. és a BASF hazai leányvállalatának közös projektjeként Fótligeten épülhet fel. A kétszintes, emeletenként 400 négyzetméteres alapterületű létesítmény fűtéséhez körülbelül 1-1,5 köbméter gázra lesz szükség évente négyzetméterenként, ezt az épületen található több száz napkollektor elégíti majd ki.

Béleczki Attila, a Bauland Kft. ügyvezető igazgatója korábban lapunknak elmondta: az irodaépület teljes beruházásigénye mintegy 200-300 millió forint lesz, s számításaik szerint alig 10 százalékkal haladja majd meg egy hasonló méretű hagyományos épület kivitelezési költségeit. Az ügyvezető hozzátette: a magyarországival egy időben megkezdik Romániában egy hasonló egység építését, s reményeik szerint még jövőre hazánkban is újabb projektekbe foghatnak bele. VG