Lex Mol: az EU feltételt szab

„Az OMV és a Mol esetleges egyesüléséről a részvényeseknek kell dönteniük” – jelentette ki bécsi tájékoztatóján Andris Piebalgs uniós energiabiztos. Brüsszel szempontjából egyrészt fontos, hogy a vállalategyesülés módja ne sértse az EU törvényeit, másrészt az unió saját szempontjai is érvényesüljenek. Itt három területet emelt ki a biztos, aki az osztrák OMV felkérésére nemzetközi újságírócsoport előtt nyilatkozott: az ellátásbiztonságot, a fenntarthatóságot és a versenyképesség növelését. Előadásában nem foglalt állást abban a kérdésben, vajon a Mol–OMV fúzió teremtene-e új értéket ezen a három területen. Arra viszont emlékeztetett, hogy az EU nem tilt vagy engedélyez egyesüléseket, legfeljebb olyan feltételeket szab a megvalósulásukhoz, amelyek révén létrejöhet az említett értékteremtés. Kijelentette még, hogy a fúzióról nem erőpozícióból, hanem üzleti alapon kell megállapodni.

A magyar olajcég felvásárlástól való védelmét szolgáló, hétfőn elfogadott, lex Molként emlegetett törvény kapcsán megismételte az uniós szempontokat, és még annyit mondott, hogy azt az EU szakemberei még vizsgálják. A Mol-részvény visszavásárlásával kapcsolatban leszögezte, hogy az nem sértett uniós előírást, s ha nem tettek ellene panaszt az érdekeltek, akkor rendben is van.

„Egységes európai energia-külpolitika kidolgozása szükséges” – jelentette ki a fő uniós szempontok, valamint az energiapiaci trendek alapján. „Jövőre egyébként is az összes tagország energiapolitikáját megvizsgálja a Nemzetközi Energiaügynökség” – hívta fel a figyelmet. Nyilvánvaló, hogy az energiaigény kielégítésében Európában vissza kell térni a szénhez, ez viszont erős környezetvédelmi aggályokat vethet fel. Uniós szinten kell tehát a klímát is védő szénfelhasználási technológiákat kifejleszteni. Ismert az is, hogy 2020-ra 20 százalékkal szükséges csökkenteni az üvegházhatást növelő gázok kibocsátását az EU-ban. A hatékony intézkedésekre dán példát hozott fel: a skandináv államban a hetvenes évek vége óta nem nőtt az energiaigény a takarékos és hatékony felhasználásnak köszönhetően.

Szerencsésnek nevezte az uniós biztos azt, hogy a világ nagy gáztermelői egyelőre nem hoztak létre az OPEC-hez hasonló, piacromboló kartellt. Az „EU csakis a teljesen liberalizált energiapiacot tekinti helyes útnak, a biztos ellátáshoz is ez vezet” – jelentette ki. Ezt segíti az árampiac ez év július 1-jei megnyitása, az energiaszállítás, -termelés és -kereskedelem folyamatban lévő szétválasztása és a határokon való szabad energiaszállítás tervezett megteremtése.

Andris Piebalgs részben a biztos ellátás uniós törekvésére való reagálásnak tudja be, hogy Oroszországban is úgy döntöttek: szakítanak az áramellátási zavarok miatti teljes vagy részleges elsötétedések korszakával. Óriási energiaipari beruházásokra készülnek, villamosenergia-rendszerük működését pedig szinkronba kívánják hozni az unióssal. Algériával mint lehetséges gázszállítóval is kell az EU-nak erősítenie a kapcsolatait; Kazahsztánnal és Türkmenisztánnal „bonyolult”, de nem lehetetlen megállapodni energiahordozó-vásárlásról, erre majd a Nabucco vezeték betáplálása miatt lesz szükség. Európa számít azeri gázra, de Egyiptommal, Líbiával, Irakkal, Iránnal és Brazíliával is van lehetőség az együttműködésre.

Eközben a saját termelés csökken, erősödik az importfüggőség, s globálisan is fogynak a szénhidrogénkészletek. Az egységes fellépés mellett szól az is, hogy meg kell határozni, hogyan viszonyul az Európai Unió mint egység az olyan beruházásokhoz, mint az Északi Áramlat és a Nabucco gázvezeték projektje.

Eközben a saját termelés csökken, erősödik az importfüggőség, s globálisan is fogynak a szénhidrogénkészletek. Az egységes fellépés mellett szól az is, hogy meg kell határozni, hogyan viszonyul az Európai Unió mint egység az olyan beruházásokhoz, mint az Északi Áramlat és a Nabucco gázvezeték projektje.-->