Megéri-e százezernél olcsóbb noteszgépet venni?
Az utóbbi hetekben az egyik áruházlánc óriásplakátokon hirdette 100 ezer forint alatti akciós noteszgépét. Elgondolkodtató ajánlat, hiszen sok családban lélektani küszöb a százezres határ. Ráadásul a vásárlásra csábító árzuhanás folytatódik: amint arról a Világgazdaság elsőként számolt be, heteken belül Magyarországon is kapható lesz az Asus noteszgépe.
Az Eee 701 jelű készüléket elsősorban diákoknak, a mobil netezés szerelmeseinek, illetve az egyszerűbb alkalmazásokkal készült dokumentumokat főként a webes tárhelyek egyikén elhelyező felhasználóknak fejlesztették ki. Ennek megfelelőek a paraméterek is: 7” (18 cm) képátlójú kijelző, 512 MB memória, vezetékes és vezeték-nélküli Internet-elérés, hagyományos merevlemez helyett pedig 4 GB-os Flash-memóriás háttértár.
De szabad-e megvenni egy olyan masinát, amelyről azért előre sejthető, hogy kifutó termék, vagy deklaráltan nem egy kifejezett „noteszgép-erőmű”?
- a telepíteni kívánt szoftverek rendszerigényének ismeretében egyszerűen kiválaszthatók a noteszgép-kínálat számunkra legoptimálisabb modelljei,
- mivel az informatikai eszközök erkölcsi avulása a leggyorsabb, „lelki önvédelemből” nem javallt két-három hónapon belül tájékozódni arról, hogy éppen akkor milyen akciós ajánlatok közül választhatunk.Az ár/teljesítmény mutató alapján sajnos nem dönthető el egyértelműen a „vegyem, vagy ne vegyem” kérdése. Az viszont sokat segít, ha előre meghatározzuk, hogy milyen feladatokhoz kívánjuk használni a készüléket, és kiderítjük, milyen hardveres erőforrásokra lesz szüksége az általunk használt programoknak. A futtatandó operációs rendszer és a telepítendő alkalmazások erőforrás-igénye egyszerűen megtudható: a fejlesztők minden szoftver dobozán megadják az úgynevezett „rendszerigényt”, amelyből pontosan kiolvasható, milyen paraméterekkel (processzor, memória, stb.) rendelkező számítógép szükséges a gondnélküli használthoz. Ezeket bármely szoftverüzletben megtudhatjuk, vagy előzetesen tájékozódhatunk az Interneten is.
Ha átlagos erőforrásokat igénylő irodai alkalmazásokat (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció-készítés) használunk majd, akkor nem szabad sokat habozni, irány a pénztár, a 100 ezres ár valóban csábító, nem is szólva a 70 ezres új modellről. Alkalmi vételek esetén azonban kiemelten szükséges a garanciális idő és javítási feltételek alapos tanulmányozása!
Ha azonban rosszul mérjük fel az alkalmazási területet, és később nagy erőforrásokat igénylő szoftverekkel (játékprogramok, professzionális grafikai alkalmazások) terheljük túl a gépet, akkor komoly csalódások elé nézhetünk, a programok futása lassú lesz, sőt, rendszer-lefagyás is előfordulhat.
Kezdő noteszgépként, vagy egy erős asztali számítógép adatainak hordozhatóságát biztosító eszközként mindenképpen megfelelő lehet egy kedvező árú alsó-, vagy közép-kategóriás noteszgép, de ne zárjuk ki – az olcsóságra gyakran jellemző – későbbi meghibásodás lehetőségét sem. Tudnunk kell, hogy a noteszgépek építőelemeinek egyedi beszerzése körülményes, cseréjük általában nem oldható meg házilagosan, a szervizben történő javítás pedig többszöröse annak, mint amit egy tisztán moduláris elemből összeépített asztali gép helyrehozásáért kell fizetnünk.
A noteszgépek belső képességeinek bővítése is költséges mulatság – szerencsére az USB vagy PC-kártya (PCMCIA) csatlakozókon keresztül illeszthető külső eszközökkel jó néhány új funkcióval erősíthetjük meg az eredetileg „olcsó” noteszgépet.
Az alap-paramétereket (processzor, memória) nem bővíthetjük, de például tv-kártyát, külső CD/DVD-írót, memóriakártya-olvasót, külső merevlemezt, stb. csatlakoztathatunk, az USB-csatlakozások számát pedig megsokszorozhatjuk egy néhány ezer forintos adapterrel. Ha azonban a felsorolt szolgáltatások közül többre is igényt tartunk a későbbiekben, akkor érdemes újra összehasonlítani az eredetileg 100 ezer forint alatti gép bővítésekkel növelt költségeit egy komolyabb, az összes ismert igényünknek megfelelő noteszgép árával.
Igazodási pontként: egy jól használható noteszgép megjelenítője legalább 15,4” (39,1 cm) WXGA felbontással (1280 x 800 képpont) – de korszerűnek a 17” képátlójú (43,2 cm) WXGA felbontású (1440 x 990 képpont) készülékek mondhatók, amelyek már „szélesvásznúak”, azaz 16:9-es képarányúak.
Az ajánlatokban szokás nagybetűkkel kiemelni a processzor-teljesítményt is, ami azonban önmagában még nem határozza meg egy noteszgép adatfeldolgozási sebességét. Ugyanis hasonlóan fontos a beépített memória (az úgynevezett operatív tár, RAM) mérete is, ami általában 512 MB – az 1 GB-tal épített készülékek azonban sokkal gyorsabb működést tesznek lehetővé. A merevlemez kapacitásánál egyértelműen igaz a „minél nagyobb, annál jobb” megállapítás, azzal a kitétellel, hogy a korszerű merevlemezek fordulatszáma 7200.
Az internetezést biztosító hálózati csatoló nélkül ma már „tilos” számítógépet venni, de minden valamire való noteszgép alaptartozéka a vezeték-nélküli Internet-elérés lehetősége is (Wi-Fi).
Noteszgépet 100 ezerért? Vagy 70 ezerért? Érdemes a fenti szempontok alapján előre eldönteni a kérdést, hiszen az árak csökkenésének köszönhetően valószínűleg nemsokára találkozunk majd újabb csábító ajánlatokkal és akciókkal.
- a telepíteni kívánt szoftverek rendszerigényének ismeretében egyszerűen kiválaszthatók a noteszgép-kínálat számunkra legoptimálisabb modelljei,
- mivel az informatikai eszközök erkölcsi avulása a leggyorsabb, „lelki önvédelemből” nem javallt két-három hónapon belül tájékozódni arról, hogy éppen akkor milyen akciós ajánlatok közül választhatunk. -->
