Októbertől ismét drágább a liszt
Az árnöveléssel a lisztár előreláthatólag eléri csúcspontját, így újabb jelentős drágulásra nem kell számítani. Lakatos Zoltán legfeljebb januárban tart lehetségesnek egy kisebb árkorrekciót. A későbbiekre nézve ugyanakkor bizonytalanságot okoz, hogy a malmok az 1,2 millió tonnás éves búzaőrlési szükséglet 25-30 százalékát még nem vették meg. Egyelőre nem tudni, hogy a hiányzó mennyiséget milyen árakon szerezhetik be.
A lisztdrágulás hátterében egyértelműen a gabonaárak emelkedése áll: az erőteljes világpiaci kereslet miatt a hazai búzaárak tavalyhoz képest megkétszereződtek, és ma már tonnánként 57–62 ezer forint között mozognak. Ennek következtében a liszt több lépcsőben 25–26 forinttal drágult a nyár elejéhez viszonyítva, és ez 50-60 százalékos változást takart. Ágazati szakértők szerint azonban még a 100 forint feletti kilónkénti bolti árak sem okozhatnak elviselhetetlen terhet a fogyasztóknak.
Lakatos Zoltán szerint a sikeres áremelések nyomán a malomipari vállalatok zöme ma eredményesen működhet. Ez főként azokra a cégekre igaz, amelyek még korábban, 50 ezer forint körüli tonnánkénti árakon vették meg a búzát. Az iparági árbevétel-arányos nyereség azonban így is csak mintegy 2 százalékra tehető – mondta az elnök.
A sütőipar nem tudja kigazdálkodni az újabb lisztdrágulást, ezért a költségnövekedést tovább kell hárítania a fogyasztókra – mondta Werli József, a Magyar Pékszövetség (MPSZ) szakmai titkára. A vállalkozások az áremelésekről egy-két héten belül tárgyalásokat kezdenek kereskedelmi partnereikkel. Az ágazat szereplői – az MPSZ elleni versenyhivatali eljárásra hivatkozva – nem közöltek információt arról, nyár óta mekkora árnövelést hajtottak végre. A korábbi nyilatkozatok szerint a búza- és lisztdrágulás 15-20 százalékos áremelést kényszerített ki. Így a fehér és a félbarna kenyér kilója az üzletek zömében már ma sem kapható 200 forint alatt.
