Romlott a patikák gazdasági stabilitása

Az egészségügyben működő szakmai kamarák kötelező tagságának megszüntetése és a gyógyszer-gazdaságossági törvény átrendezte az állam és a gyógyszerész közötti feladat- és felelősségmegosztást – mondta Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. Koncentrált támadás volt ez a gyógyszerészek ellen, ám a szakmai érdekvédelmet nem lehetett megtörni, a kamara önkéntes alapon újjászerveződött.

A gyógyszerész gazdasági és tulajdonosi helyzete megváltozott: a patikaalapítás liberalizációja csökkentette a piacra lépési korlátokat. Új gyógyszertárak létesültek, gazdasági társaságokat engedtek piacra, s megerősödtek a patikaláncok. A törvény alapján bizonyos készítmények forgalmazása kikerült a gyógyszertárakból. Ez és az úgynevezett szolidaritási adó (ezt a 30 millió forintot meghaladó árréstömeg után kell fizetni) komoly bevételkiesést okoz a gyógyszertáraknak. A jogalkotó – hivatalos álláspontja szerint – a modellváltást azért kezdeményezte, hogy fiatal gyógyszerészek lehessenek gyógyszertár-tulajdonosok, s a kis vidéki települések gyógyszerellátása az újonnan létesülő patikák révén javuljon, s ezen egységek a verseny révén javítsák a gyógyszerészi szolgáltatások minőségét, gyorsuljon a gyógyszertárak közötti árverseny s nőjön az ügyeletes gyógyszertárak száma, növekedjék a nyitvatartási idejük. Ezzel szemben – tőke hiányában – nem a fiatal patikusok nyitnak gyógyszertárakat, hanem a pénzügyi, a nagykereskedelmi érdekkörbe tartozó befektetők, orvosok, offshore cégek, a politika gazdasági holdudvara – állítja Horváth Tamás. VG