A pixelek tündöklése és bukása - az LCD dilemma

A számítógép használók ma már szinte kizárólag úgynevezett lapos monitorokat vásárolnak, hiszen az LCD technológiának köszönhetően a kontúros kép és erőteljes színmegjelenítés mellett fontos szempont az is, hogy a képernyő rendkívül keskeny, így kis helyen is kényelmesen elfér.

A folyadékkristályos kijelzőknek azonban van egy komoly hátrányuk a hagyományos társaikkal szemben: felületükön egy vagy akár több képpont is hibásan jelenhet meg. A régi típusú monitoroknál egy sugár pásztázta az egységes, fluoreszkáló réteget, így ha valamilyen műszaki gond adódott, az többnyire a kijelző teljes elromlásához, elsötétedéséhez vezetett, a szerviz pedig nem „akadékoskodott” a javítást illetően. Az LCD kijelzők esetében azonban minden egyes képpont, azaz pixel, sőt minden egyes al-képpont vagyis szubpixel is „önálló életet él”, egymástól függetlenül működik. A pixelek három színű, vörös, zöld, és kék szubpixelekből állnak, nem megfelelő gyártás esetén ezek a képpontok a hiba típusától függően vagy sötétek maradnak vagy pedig folyamatosan egy színnel világítanak.

Ezeket a hibák a rendkívül bonyolult előállítási technológia miatt bizonyos mértékig elfogadhatónak tartják a monitorokat gyártó cégek, ennek megfelelően a fogyasztók nem minden esetben cseréltethetik le garanciálisan pixelhibás készüléküket. A pixelhibák tekintetében a legtöbb gyártó az ISO 13 406-2 minőségbiztosítási szabványt tekinti mérvadónak, amely a monitor felbontása és a rosszul működő képpontok elhelyezkedésének sűrűsége alapján határozza meg a tolerálható mértéket. A gond az, hogy az említett szabvány kizárólag az úgynevezett első kategóriás, professzionális monitorok esetében ír elő zéró toleranciát, az irodai használatra eladott, második kategóriás kijelzőknél a folyamatosan vagy soha nem világító képpontokból kettő, a részben hibás pixelekből öt a még elfogadható szám. A fogyasztóknak tehát – az általános gyakorlattól eltérően – bele kell nyugodniuk abba, hogy nem tökéletes monitort kaptak.

Ezek a problémák persze kiküszöbölhetőek, ha például olyan disztribútortól vásárolunk képernyőt, amely pixelgaranciát vállal. A Magyarországon jelentős piaci pozícióval rendelkező, számítástechnikai eszközöket forgalmazó Ramiris Rubin Zrt. például a termék árán felül kifizetett összegért nyújtott plusz szolgáltatás keretében gondoskodik arról, hogy a felhasználó valóban hibátlan kijelzőt kapjon, legalábbis a vásárlástól számított egy hónapig. Szabó Tamás marketing menedzser szerint a pixelgaranciával kapcsolatban vegyes az érdeklődés, hiszen az irodai monitorok esetében a pixelhibák nem jelentenek komoly gondot, mint mondta, sokszor nagyítóval kell a képernyőket végignézni ahhoz, hogy a hibát megtalálják. A szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy a problémák elbírálása részben a kereskedő belátásra van bízva, és tekintve, hogy üzleti szempontból a vevő elégedettsége a legfontosabb, a szabályoktól való eltérés is előfordulhat.

Hasonlóan nyilatkozott a Fujitsu-Siemens Computers marketing menedzsere is. Bozóki Tímea úgy véli, bár irányadónak az ISO szabványt tekintik, bizonyos esetekben a gyártók kivételt tesznek, így a Fujitsu-Siemens az üzleti célú monitorokra egy hónapos teljes pixelgaranciát vállal. A szakember a probléma teljes elkerülése érdekében tehát az első kategóriás monitorok vásárlását ajánlja, bár az irodai használat esetében a nem működő képpontokat bizonyos mértékig elfogadhatónak tartja, mint mondja, az új autók szélvédőjén is megjelennek apró karcok a használat során, ezeket azonban csak akkor vesszük észre, „ha végképp arra koncentrálunk”.  A Fujitsu-Siemens képviselője emellett azzal érvel, hogy „akik a vásárlástól számított 3 napon belül viszik vissza az eladóhoz az esetleges pixelhibás készüléküket, úgy azokat is garanciálisan kezeli a legtöbb viszonteladó, üzletlánc méltányossági szempontok alapján.”

Valójában a Bozóki Tímea által említett lehetőség, azaz a termék három napon belüli visszaadása a kereskedőnek nem garanciális kérdés, éppen ezért nem a forgalmazó méltányosságán múlik, hogy visszaveszi-e a készüléket. Ha a vásárló 72 órán belül a megfelelő dokumentumokkal együtt visszaviszi készülékét a kereskedőnek, akkor indoklás nélkül elállhat a vásárlástól, vagyis nem szükséges bizonyítania, hogy a termék hibás. Fontos tudni, hogy ebben az esetben a forgalmazó nem hivatkozhat arra, hogy a termék visszavétele aránytalan plusz költséget jelentene számára – mondja ki a fogyasztóvédelmi törvény. Éppen ezért az új, második kategóriás LCD monitort vásárlók számára tanácsos, hogy a beszerzést követően a lehető leghamarabb üzemeljék be a készüléket, és legalább három órás működést követően figyeljék meg, jelentkezett-e pixelhiba, hiszen így időben elállhatnak az – egyébként hivatalosan hibátlan – pixelhibás monitor megvásárlásától. Így elkerülhetőek a gyártóval folytatandó viták arról, hogy a pici fekete pontok valóban zavaróak-e az irodai munka során.