BUX 42,566.82
+1.58%
BUMIX 3,961.08
+0.02%
CETOP20 1,960.74
0.00%
OTP 10,700
+1.13%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.76%
-0.85%
0.00%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
+0.37%
+0.62%
+0.92%
-1.66%
+5.88%
-1.10%
0.00%
+3.77%
OTT1 149.2
0.00%
+2.54%
MOL 2,866
+1.13%
0.00%
ALTEO 2,400
+0.42%
0.00%
+2.82%
EHEP 1,545
-6.08%
-0.70%
-0.63%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.63%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
0.00%
+3.45%
0.00%
+1.85%
+8.93%
GOPD 12,700
+40.80%
OXOTH 3,740
+1.08%
+0.45%
NAP 1,228
+0.16%
+22.22%
+0.48%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Borúsan látják a jövőt az építők

Borúsan látják a hazai építőipar helyzetét az évzáró találkozóját pénteken tartó Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) tagjai. A visszaeső forgalom mellett – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az első kilenc hónapban az ágazat termelése 1400 milliárd forint volt, 10,2 százalékkal kevesebb, mint egy éve – a lánctartozás, a feketefoglalkoztatás, illetve a szakképzett munkaerő hiánya is egyre nagyobb gondot okoz. Ráadásul az év utolsó három hónapja sem kecsegtetett túl sok jóval az építőipari vállalkozások számára, mivel az ÉVOSZ adatai szerint a szeptember végi szerződésállomány 46,8 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőttitől. Ez azt vetíti előre, hogy az egész évet figyelembe véve az ágazat visszaesése a szeptemberben mért 10 százalékot is meghaladhatja.

Az ÉVOSZ-nál az év elejétől számoltak azzal, hogy ez az esztendő gyengébb lesz, mint a tavalyi, azonban a visszaesés mértéke az általuk vártnál is nagyobb – nyilatkozta lapunknak Tolnay Tibor, a szervezet elnöke. Mivel az állami szférától és az önkormányzatoktól komoly beruházásokra jövőre sem lehet számítani, abban bízunk, hogy az uniós pályázatok segítségével újra lendületbe jön az ágazat.

Az építőipari visszaesést megérezték a betongyártók is. Míg Budapesten a magántőkének köszönhetően még pezseg a piac, addig vidéken komoly hanyatlás következett be. A fővárosban az első kilenc hónapban – 2006 hasonló időszakához képest – negyedével nőtt a betonértékesítés, elérve az 1,7 millió köbmétert – közölte érdeklődésünkre Szilvási András, a Magyar Betonszövetség ügyvezető igazgatója. Vidéken ugyanakkor 30 százalékos mérséklődést tapasztaltak a szervezet tagjai, ez azt jelenti, hogy országos szinten mintegy tizedével, 3,6 millió köbméterre csökkent a betonpiac az első három negyedévben a múlt év hasonló időszakához képest.

A rendkívül kiélezett verseny – az ÉVOSZ adatai szerint június végén 80 ezer építőipari vállalkozás működött az országban – és az önköltségi ár alatti vállalási díjak miatt számos nagy múltú cég szűnt meg az utóbbi két évben, a jövőben pedig a felszámolási eljárások gyarapodására számítanak a szervezetnél. Bár ez év nyarán több törvénymódosítás is történt a lánctartozás visszaszorítására, egyelőre nem tapasztalható kedvező változás ezen a területen. Sőt, az ÉVOSZ-tagok beszámolói szerint az idén is jelentősen romlott az építőipari ágazatba tartozó vállalkozások likviditási helyzete, tartozások tömege fagyott, illetve fagy be a gyarapodó felszámolások következtében.

Nehezíti az építőipari vállalkozások helyzetét, hogy a piac szűkülésével egy időben történt meg a szektor ellenőrzése, a munkaügyi- és műszaki felkészültséget szigorító jogszabályok bevezetése. Ennek ellentmondásai különösen a közbeszerzési piacon mutatkoznak meg, hiszen a jogalkotásban és ellenőrzésben részt vevő kormányzat és hivatalok egyrészről szigorítanak, megrendelőként azonban haszonélvezői az ágazat kiszolgáltatottságának, anomáliáinak. Olyan, szürkefoglalkoztatás nélküli piaci magatartást várnak el – jogosan –, amely egyébként a közmegrendelők által diktált és nyertesnek ítélt irreálisan alacsony vállalkozási árak és egyéb vállalási ígéretek mellett nem tartható. Ez pedig erősíti a feketefoglalkoztatást; a KSH adatai szerint az építőiparban valójában a hivatalosan bejelentett munkaerőnek közel dupláját, azaz 309 ezer embert alkalmaznak.

Az ÉVOSZ-tagok összességében nem számítanak az építési piac bővülésére jövőre. Általános vélemény, hogy nő a „túlélési” stratégiára kényszerülő vállalkozások száma. A lánctartozás a prognózisok szerint 2008-ban sem csökken. A nem értékarányos árakon történő vállalkozás továbbra is uralja a versenyt, emiatt a feketefoglalkoztatás és a járulékfizetés elkerülése – különösen a mikro- és kisvállalkozói körben – fennmarad.

A nehézségek ellenére akadnak kedvező példák is, ilyen a KÉSZ Kft., amely az idén rekordméretű, 54 milliárdos forgalmat ér el a tavalyi 35,5 milliárd forint után. A fejlődésben komoly szerepet játszottak a társaság romániai és ukrajnai leányvállalatai, illetve a Lengyelországban és Bulgáriában tapasztalható építési láz. Különösen az előbbiben látványos az építőipar felfutása, a 2012-es Európa-bajnokság társrendezőjénél jelentős beruházások indultak, amelyekhez a lengyel vállalatok kapacitása már nem elegendő. Emiatt a társaságnál azt fontolgatják, hogy Lengyelországban is létrehoznak saját leányvállalatot a lehetőségek kiaknázására. A cégnél jövőre az idei növekedési ütem megtartásával számolnak, amelyre a jelenlegi tárgyalások és előszerződések alapján reális esély van.

Munkaerőhiány az ágazatban

Az építőipar jelenlegi és feltételezett jövőbeni fejlődési üteme mellett az ÉVOSZ becslése szerint 2015-ben 170-200 ezer szakképzett munkás hiányzik majd az ágazatból.

Az ilyen mértékű hiány pedig már az operatív programokban és a Kohéziós Alap projektjeiben előirányzott fejlesztések minőségi és időbeni megvalósítását is veszélyeztetheti. Az építőipari szakképzés problémái sok esetben szakmaspecifikusak, bizonyos esetekben strukturális gondokra vezethetők vissza.

Az építőipari szakiskolákat hátrányosan érinti a fenntartói és finanszírozási rendszer jelenlegi működési formája, továbbá a piaci szereplők és az oktatás kapcsolatának hiánya.

Az ilyen mértékű hiány pedig már az operatív programokban és a Kohéziós Alap projektjeiben előirányzott fejlesztések minőségi és időbeni megvalósítását is veszélyeztetheti. Az építőipari szakképzés problémái sok esetben szakmaspecifikusak, bizonyos esetekben strukturális gondokra vezethetők vissza.

Az építőipari szakiskolákat hátrányosan érinti a fenntartói és finanszírozási rendszer jelenlegi működési formája, továbbá a piaci szereplők és az oktatás kapcsolatának hiánya.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek