Wienerberger: több száz milliós fejlesztések

A vállalat tavaly 28,2, míg egy évvel korábban 23,4 milliárd forintos árbevételt ért el, jövőre további, kisebb mértékű emelkedését várják.

Míg az esztendő első felében még növelte hazai értékesítését a cég, addig a második fél évben komoly visszaesést tapasztaltak a keresletben. A magyarországi csökkenésre az export növelésével reagált a Wienerberger, a főbb célpont az építőipari fellendülést átélő Románia, Bulgária és Ukrajna volt. Azonban az exportmenynyiség növelése hosszú távon nem jelent megoldást – közölte Norbert Schwarzmüller.

A társaság Magyarországon új termékek bevezetésével is igyekszik növelni forgalmát, ehhez jó néhány, egyenként több százmillió forintos fejlesztést hajtanak végre. A Németországban és Ausztriában már közel egy évtizede használt csiszolt téglák próbagyártását tavasszal kezdték meg a bátaszéki üzemükben – ehhez 200 millió forintos fejlesztésre volt szükség –, a hazai értékesítés pedig augusztusban indult el. Az egyszerű kezelhetősége miatt az építkezést meggyorsító, emellett falazatként a hagyományosnál jobb hőszigetelő képességű téglatípust jövő tavasztól a kisbéri üzemben is gyártják, ehhez több százmillió forintos beruházást hajtanak végre a létesítményben. A tervek szerint 2008 második felében a tiszavasvári gyárban is megkezdik a csiszolt téglák előállítását, ez a kisbérihez hasonló mértékű fejlesztést igényel – mondta el Norbert Schwarzmüller.

A vállalatnál jövőre az építési engedélyekkel kapcsolatos statisztikák alapján mintegy ötszázalékos növekedéssel számolnak a szektorban, és bíznak abban, hogy az állami szerepvállalás erősödik majd. A folyamatos növekedés megőrzése érdekében sürgősen szükség lenne az európai példák alapján felépített és a magyarországi viszonyokra adaptált bérlakásszektorra, ami új építésű bérlakásokat jelent – hangsúlyozta a Wienerberger igazgatóságának elnöke. Jelenleg európai uniós összehasonlításban Magyarországnak van a legkisebb bérlakásállománya, az ilyen típusú otthonok mindössze 7-9 százalékát adják az összes lakásnak.

A keresetekhez mérten reális bérleti díj mellett az új építésű bérlakásokra jelentős társadalmi igény van – állítja Norbert Schwarzmüller. Az állami szerepvállalás keretfeltételeinek újrarendezése mind társadalmi, mind gazdasági jelentőségét tekintve racionális és rendkívül sürgős feladat, ami ésszerű költségkeretek között megvalósítható. Egy ilyen program a fokozott állami felügyelet révén hozzájárulna a gazdaság kifehérítéséhez, és likviditást adna az építőiparnak a jelenlegi körbetartozások helyett. Emellett hozzájárulna a GDP emelkedéséhez és növelhetné a munkaerő mobilitását – tette hozzá Norbert Schwarzmüller.