Orbán Viktor elárulta, hogyan vezetik be a 14. havi nyugdíjat Magyarországon: „Most kell megcsinálni”
Egyre biztosabb, hogy a folyamatos nyugdíjemelések és a 13. havi járandóság mellett bevezetik a 14. havi nyugdíjat is Magyarországon. Erről is beszélt a kormányfő szokásos, péntek reggeli rádióinterjújában.
Orbán Viktor azt mondta:
Vért izzadtunk, hogy visszaadjuk a 13, havi nyugdíjat, de szerintem a 14. is szükséges. Ennek most van az ideje, a kérdés az, hogy hány lépésben tudjuk megcsinálni.
Orbán Viktor igazságosnak tartja, ha mindenki egységesen kap emelést. „Mindig jobb, ha a nyugdíjrendszer összes tagja számára azonos arányban emelsz nyugdíjakat.”
A részletek ismertetése előtt csütörtök délután annyit már tudni lehetett, hogy lesz 14. havi nyugdíj, eldöntötte a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök szerint már csak a „hogyan” kérdés van napirenden – derült ki a miniszterelnök Facebook-oldalára csütörtök délután felöltött videóból.
A kormányfő a péntek reggeli rádióinterjú után egy újabb Facebook-posztban erősítette meg: semmi kétség, valóban jön a 14. havi nyugdíj. Egyúttal arra is utalt, hogy a Tisza Párt nyugdíjemelés helyett inkább megadóztatná az öregségi ellátást.
Akár már januártól jöhet a 14. havi nyugdíj
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már kedden beszélt a 14. havi nyugdíj bevezetéséről. Azt mondta, hogy
a juttatás reálértékben is érzékelhető jövedelemnövekedést eredményez a nyugdíjasoknak.
Az új nyugdíjrendszer bevezetése két-három éven keresztül, fokozatosan történhet – „egyetlen feltétele van”, amit a kormányzati szereplők már korábban is kiemeltek.
„Az állandó inflációkövetés mellett ez az extra juttatás már tényleges, reálértéket növelő emelést hozna – a teljes havi juttatás visszaadása közel 8 százalékos nyugdíjemelésnek felelne meg” – jelentette ki a miniszter.
Nagy Márton szerint már jövőre el lehetne indulni:
2026-ban az egyhetes kiegészítéssel is el lehetne kezdeni.
Innen azonban a tempót az fogja meghatározni, hogy milyen mértékben nő a GDP; mennyi adóbevétel képződik; és mennyire stabil a költségvetési egyensúly.
A cél az, hogy évről évre nagyobb reálértékű juttatás jusson a nyugdíjasoknak, de csak olyan mértékben, ami nem veszélyezteti az államháztartást.
Míg sokan a kormányfő október 23-i, békemeneten tartott beszédétől várták az újabb nagy bejelentést, ez nem történt meg. Ehelyett a múlt héten, a brüsszeli uniós csúcs után, a múlt pénteki rádióintejúban vetette fel érdemben először a 14. havi nyugdíj lehetőségét a kormányfő. Akkor azt mondta, azért, hogy ne terheljék túl a költségvetést, 2026-tól plusz egyheti nyugdíjat kapának a szépkorúak, majd 2027-től további összeget fizetnének. A lengyel példa alapján
akár azt a lehetőséget is mérlegelhetik, hogy nem a teljes alapnyugdíj lenne a 14. havi nyugdíj, hanem az átlagnyugdíj, ami most 240 ezer forint körül van.
A 14. havi nyugdíj nem ismeretlen konstrukció az Európai Unióban. Jelenleg négy tagállam alkalmaz hasonló rendszert:
- Spanyolország,
- Portugália,
- Lengyelország,
- Ausztria.
A legismertebb Ausztria, ahol évente 14 kifizetés történik. A havi nyugdíj plusz két „különleges” kifizetés (ún. Sonderzahlungen) együtt adja ki a teljes éves összeget. Az „extra” kifizetések az áprilisi és októberi hónapban történnek meg: ezekben a hónapokban duplán fizetnek ki, tehát áprilisban és októberben kapnak egy rendes havi nyugdíjat, plusz egy különleges kifizetést. A 13. és 14. havi nyugdíj általában megegyezik a havi nyugdíj bruttó összegével.
Folyamatos emelésre számíthatnak a nyugdíjasok
Orbán Viktor néhány napja üzenetet küldött a szépkorúaknak: Nemcsak megvédjük, hanem folyamatosan emeljük a nyugdíjakat – írta a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében.
A baloldal elvette a 13. havi nyugdíjat – mi visszaadtuk. Most, ha hatalomra kerülnek, a nyugdíjak brutális csökkentésére készülnek – nem hagyjuk! Amíg én itt vagyok, az idősek biztonságban érezhetik magukat!
– zárta szavait a kormányfő.
A Tisza Párt kegyetlen lenne a nyugdíjasokkal
Nyugdíjcsökkentés, és megadóztatás – röviden így lehet összefoglalni Magyar Péterék nyugdíjról alkotott elképzeléseit. Simonovits András nyugdíjszakértő, az ellenzéki párt tanácsadója egyenesen arról beszélt, hogy a mostani rendszer
túl bőkezű,
ennek megadóztatására van szükség. Simonovits korábban elmebetegségnek nevezte a Nők40-et, azaz azt, hogy ma Magyarországon 40 év munkaviszony után minden nő elmehet nyugdíjba. Surányi György volt jegybankelnök szintén a 13. havi nyugdíj ellen emelt szót, amit szerinte semmi sem indokol. Más kiszivárgott tiszás tervek is érzékenyen érintenék a nyugdíjasokat, így a párt által tervezett háromkulcsos személyi jövedelemadó aránytalanul nagy adóemelést jelentene a nyugdíjas munkavállalók számára.
Petschnig Mária Zita, a Tisza Párt holdudvarában dolgozó gazdasági szakértő pedig korábban arra emlékeztetett, hogy már a 13. havi nyugdíj sem kapcsolódik munkavégzéshez, emellett adóemelést is kilátásba helyezett. Emellett Gerzsenyi Gabriella, a Tisza EP-képviselője a rezsicsökkentés eltörlését is kilátásba helyezte.
A Mol nem engedi el a MÁV kezét – a nyári szezon ismét hatalmas forgalmat hozhat
