Sztrádaépítés – telekspekuláció

Sokba kerülnek az államnak az autópálya-építések kapcsán végrehajtott területszerzések. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. az elmúlt években évi mintegy 10-12 milliárd forintot költött a jelentős autópálya-beruházások magyar állam javára történő területszerzéseire, kisajátításokra, s bár az összeg jelentős, az az autópálya-projektek összköltségének csupán öt százalékát tette ki tavaly.

Különösen a nagyobb településekhez közel eső területek felvásárlása drága és bonyolult. Tompos Attila, a NIF Zrt. igazgatója elmondta: Budapest vagy valamelyik nagyobb város közelsége a négyzetméterenkénti ingatlanárakat is növeli. Ugyanis a kisajátítandó ingatlan kártalanítási értéke nagymértékben függ annak besorolásától, termőföld esetében minőségi osztályától, az ingatlanon található esetleges felépítmény jellegétől. A legkisebb kártalanítási értékkel a vidéki, külterületen található legkevésbé kelendő legelő, rét és szántó besorolású földek rendelkeznek, ezek négyzetméterenkénti értéke mindössze 100–300 forint között változik. Abban az esetben viszont, ha azok a belterület határához kapcsolódnak, és belterületbe vonásukról, átsorolásukról az érintett önkormányzat időközben rendelkezett vagy rendelkezik, úgy a területek értéke akár 10-20-szorosára növekedhetett, illetve növekszik. Így ez kiváló lehetőséget biztosít a telekspekulációra.

Az országban a legmagasabb fajlagos ingatlanárak a Budapest vonzáskörzetében épülő M0-s autóút által érintett területeken vannak. A különbség a fővárostól távol lévő, azonos besorolású vidéki területekhez viszonyítva akár tízszeres is lehet. Ezek az arányok hasonlók külföldi viszonylatban is, így nem tekinthetők rendkívülinek. Általánosságban elmondható, hogy az autópályák, autóutak nyomvonalai 90-95 százalékban – Budapest kivételével – a belterület határától minimum 300 méterre, mezőgazdasági területen haladnak, így legnagyobb részt szántó, rét, legelő, gyümölcsös és erdő művelési ágú földrészleteket érint, ezeket kell a NIF-nek felvásárolnia.

A felvásárlások azonban viszszás esetektől sem mentesek. Az M0-s autóút XVII. kerületet érintő, a Budapest Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő, mintegy egy hektár nagyságú – művelés alól kivett külterületi útként nyilvántartott – területre még 2004 decemberében tett ajánlatot a beruházó NIF az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által készített értékbecslés alapján, 43,176 millió forint összegben – meséli Tompos Attila egy esetüket. Mivel nem sikerült a kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződést kötni az önkormányzattal, az illetékes közigazgatási hivatalhoz a kisajátítási kérelem benyújtását követően egy másik, a hivatal által kirendelt szakértő értékbecslése alapján 2005. májusban határozat született 43,93 millió forint kártalanítási összeg megfizetéséről. Ám az önkormányzat fellebbezett, s a Fővárosi Bíróság tavaly októberben ítéletet hozott többletkártalanításról, így az említett ingatlan kártalanítására 105,865 millió forint fizetésére kötelezte az állami beruházót. Egy ingatlanra megállapított ilyen mértékű értékkülönbség szinte példa nélküli, és az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be a beruházó NIF Zrt. képviseletében eljáró ügyvédi iroda – tájékoztatott Tompos.

Tompos Attila, a NIF igazgatója lapunknak elmondta: az autópálya-szakaszonkénti ingatlan- és tulajdonosszám nagymértékben függ a nyomvonal területi elhelyezkedésétől.

A fővárost elkerülő M0-s körgyűrű érinti a legtöbb ingatlant és tulajdonost.

Az M0-s keleti szektorának 26,5 kilométeres szakaszán mintegy 3600 ingatlan esetében úgy 15 ezer tulajdonossal kellett egyeztetni a területszerzésről.

Összehasonlításul: az M7-es autópálya Zamárdi és az országhatár közötti, közel 120 kilométeres szakaszán közel azonos számú földrészletet kellett megszerezni, mint az M0-s keleti szektorában.

Ennek egyik oka, hogy a fővárosi elkerülő szakasz kisebb ingatlanokat keresztez, ugyanakkor az M0-s megépítéséhez szükséges véderdők szélesebb területet kívánnak.

Tompos Attila, a NIF igazgatója lapunknak elmondta: az autópálya-szakaszonkénti ingatlan- és tulajdonosszám nagymértékben függ a nyomvonal területi elhelyezkedésétől.

A fővárost elkerülő M0-s körgyűrű érinti a legtöbb ingatlant és tulajdonost.

Az M0-s keleti szektorának 26,5 kilométeres szakaszán mintegy 3600 ingatlan esetében úgy 15 ezer tulajdonossal kellett egyeztetni a területszerzésről.

Összehasonlításul: az M7-es autópálya Zamárdi és az országhatár közötti, közel 120 kilométeres szakaszán közel azonos számú földrészletet kellett megszerezni, mint az M0-s keleti szektorában.

Ennek egyik oka, hogy a fővárosi elkerülő szakasz kisebb ingatlanokat keresztez, ugyanakkor az M0-s megépítéséhez szükséges véderdők szélesebb területet kívánnak.-->