Vihart kavaró vezérmenesztés

Nem kellően átgondolt intézkedésnek tartja Rombauer Tamás a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) döntését, amellyel a testület felmentette a tartós állami tulajdonban lévő Bábolna Nemzeti Ménesbirtok (BNM) Kft. ügyvezetői teendői alól. A tanács január 17-i (azonnali) hatállyal, indoklás nélkül határozott a menesztés mellett, amely végül – a gazdasági törvényre hivatkozva – közös megegyezéssel valósult meg. Ez utóbbit Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szóvivője is megerősítette lapunknak, de az ügyről további részleteket nem közölt.

Egyes hírek szerint a menesztés hátterében Horváth Klára, Bábolna MSZP-s polgármestere áll, aki a BNM vagyonkezelésbe adását (a privát szféra bevonását) szorgalmazza. Az ügyvezető felmentése így e folyamat első lépését jelentené. Rombauer Tamás ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a vagyonkezelésre az NVT egyik jogelődjének számító Kincstári Vagyoni Igazgatóság már tavaly kiírt egy zártkörű – végül sikertelen – pályázatot, holott addig hivatalosan szó sem volt magáncégek szerepéről a társaság működtetésében.

Horváth Klára lapunk kérdésére puszta teóriának minősítette a háttértevékenységéről szóló feltételezéseket. Hozzátette: bár tagja az MSZP parlamenti frakciójának, a politikát soha nem „viszi be” a helyi ügyekbe. Tájékoztatása szerint a BNM-mel kapcsolatban az önkormányzat semmilyen elképzelést nem fogalmazott meg, és ezt nem is tehetné, mivel a társaság sorsát érintő kérdések az NVT hatáskörébe tartoznak. A helyhatóságnak egy ügyben – bizonyos cégingatlanok műemlékké nyilvánításában – volt nézeteltérése a BNM-mel, mert a kft. elképzelései nehezítenének egyes települési fejlesztéseket.

A vagyonkezelésbe adás értelme az lenne, hogy az állami szerepvállalás (a tulajdonjog megtartása mellett) csökkenjen. Mint ismert, az állam egyébként is erőteljes „kivonulást” tervez a bábolnai agrárszférából a veszteséges gazdálkodás miatt. A kormány érvényes határozata szerint napirenden szerepel a hazai agrárgazdaság korábbi „zászlóshajójának” nevezett, ma már csak 5,4 ezer hektáron termelő Bábolna Zrt. eladása, de a privatizáció előtt – a további profiltisztítás jegyében – a társaság két gazdaságát (a 4,7 ezer hektáros szendrői és a 484 hektáros kerteskői egységet) értékesíteni kell. (A gazdaságok tavaly háromszori pályáztatás ellenére sem keltek el.) Több más mellett privatizációs feltétel az is, hogy a Bábolna Zrt.-nek saját területeiből át kell adnia 769 hektárt a BNM-nek, amelyet a ménesbirtok eddig szívességi földhasználatként művelt.

Rombauer Tamás szerint a vagyonkezelés önmagában nem jelentene problémát, de ma nem látszanak a megfelelő garanciák a „privát” működtetéshez. Így fennáll a veszélye annak, hogy a nagy genetikai értékű, 450 egyedes lóállomány legjobb állatai néhány héten belül áron alul találnak gazdára. Ezzel vagyonvesztés következne be, az évtizedes tenyésztési munka eredményei pedig megsemmisülnének. Egyelőre ugyanakkor – tudtuk meg Száraz Gábortól – a Magyar Nemzeti Vagyongazdálkodási Zrt.-nél nincs konkrét elképzelés az BNM sorsáról, és az új ügyvezető személyéről is tartanak az egyeztetések. Az MNV-nél ma a jogelődöktől átvett vagyonelemek felmérése folyik, mivel a könyv szerinti értékek általában nem egyeznek meg a valósakkal. A ménesbirtok esetében is akkor lehet dönteni, ha a vagyonfelmérési munka befejeződik – mondta a szóvivő.

A forgalom 68 százaléka a céghez tartozó villamos- és gázhálózat működtetéséből, fennmaradó része a lótenyésztésből és az idegenforgalomból származott.

A cég 17 millió forintos üzemi veszteséggel zárta az elmúlt évet.

A forgalom 68 százaléka a céghez tartozó villamos- és gázhálózat működtetéséből, fennmaradó része a lótenyésztésből és az idegenforgalomból származott.

A cég 17 millió forintos üzemi veszteséggel zárta az elmúlt évet.-->