késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Magas kormányzati pozíció lesz a jutalma a távozó MVM-vezérnek?
Kocsis István közel 15 évig tanított és kutatott a Műszaki Egyetemen, tagja volt a BME pártbizottságának, és 1985-ben kollégiumi igazgatónak is kinevezték. A rendszerváltás idején aktívan politizált, egyetemi irodájában MDF-szervezetet alapított - derül ki a manager magazin 2006 novemberi cikkéből.
Politikai karrier helyett azonban 1991-ben elment főmérnöknek a stratégiai fontosságú Fegyver- és Gázkészülékgyárba, amelyet volt tanárkollégája, Latorcai János irányított. A KDNP egyik fontos politikusának számító Latorcai János hamarosan az ipari minisztériumba került, ahová Kocsis is követte.
Mikor Latorcai miniszter lett, Kocsis helyettes államtitkári rangot kapott, és a régi egyetemi kollégák közül még heten kerültek vezető beosztásba a tárcánál. Kocsis szerteágazó ipari kapcsolatrendszerét már minisztériumi munkája idején kiépítette. Hozzá tartozott az úgynevezett „piszkos 13” csoport, vagyis azok a nagy iparvállalatok, amelyek rendbetételét a kormány stratégiai fontosságúnak tartotta, többek között a Taurus, a Rába és a Borsodchem. A különleges bánásmódban részesülő óriáscégek megalapították a Magyar Ipari Konszernek Országos Szervezete nevű érdekvédelmi csoportot, Horváth István, a Dunaferr vezetőjének kezdeményezésére. A szervezet vezetésébe Kocsist is beválasztották.
Később az ÁPV Rt. vezérigazgatói székében töltött utolsó munkanapján Kocsis írta alá azt a vagyonkezelési szerződést is, amely Horváth Istvánra és a menedzsment többi tagjára bízta az acélművet. A magyar ipar konszolidálása mellett az ipari tárcánál külföldi beruházásokat is szervezett, többek között személyesen kísérgette az új gyártelepének helyet kereső Audi menedzsereit.
„Kocsis tipikus végrehajtó ember. Amire parancsot kap, azt maradéktalanul teljesíti. Amikor az volt a feladat, hogy a költségvetésnek szállítani kell több száz milliárdot, akkor ő besöpörte a pénzt” – emlékezett egy, a Horn-kormány idején a Pénzügyminisztériumnál dolgozó vezető. „Kocsis olyan, mint egy jó katona. Amikor vagyonkezelést kértek tőle, akkor sikeresen menedzselte a rá bízott vállalatokat, amikor privatizálni kellett, akkor gyorsan túladott rajtuk. Nem az elv, hanem a konkrét feladat érdekelte.”
A nagy munkabírásával jó benyomást keltő Kocsist 1993-ban az Állami Vagyonkezelő Rt. (ÁV) vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki. Amikor 1995 júniusában az ÁV és az ÁVÜ összevonásával megalakult az ÁPV Rt., a koalíciós pártok komoly pozícióharcba kezdtek az igazgatótanácsi tisztségekért. Állítólag politikai háttéralkuknak köszönhetően lett Lascsik Attila az új szervezet vezérigazgatója, Kocsis pedig az egyik vezérhelyettes. MDF-es múltja miatt az SZDSZ bizalmatlan volt vele szemben, így az ÁPV igazgatósága először nem hagyta jóvá kinevezését, ám ezután Suchman tajtékozva rohant be az ülésre, és határozott fellépésére másodjára jóváhagyták Kocsis posztját. Azonban nem került be az igazgatótanácsba, ami számára hosszú távon szerencsének bizonyult.
Az igazgatóságot ugyanis ’96 őszén elsöpörte a Tocsik-botrány, Kocsis viszont a testületnél maradt, és közös megegyezéssel – és az ezzel járó tízmillió forintos végkielégítéssel – távozott az ÁPV Rt.-től 1997 decemberében. Csányi és Kocsis a kilencvenes évek eleje óta ismerték egymást, de csak 1997-ben vált aktívvá a kapcsolatuk, amikor Kocsis István az ÁPV delegáltjaként, de természetes személyként az OTP igazgatótanácsának tagja lett. Ekkor lett igazgatósági tag a Kocsissal szintén jó barátságban lévő Pintér Sándor, az akkor frissen leváltott rendőrfőkapitány és későbbi belügyminiszter is. Csányinak szimpatikus volt Kocsis munkastílusa, és fontosnak tartotta, hogy az ipari szférát jól ismerő szakember is ig-tag legyen. Kocsis jelenleg is tagja a testületnek, sőt, 2001 óta tulajdonostárs a korábban Villányi Borászatnak nevezett Csányi Pincészetben. Évente néhány alkalommal összejön a két család, és összeköti őket a vadászathoz fűződő szenvedélyük is, bár ritkán hódolnak közösen ennek a sportnak.
A két csúcsvezető kapcsolata azért érdemel figyelmet, mert több forrásunk és korábbi újságcikkek is utaltak arra, hogy Csányi Sándor a háttérből támogatta Kocsist a paksi üzemzavar utáni kavarodásban, és az MVM-vezérigazgatói poszt elnyerésében is. A nagy túlélő 1996 nyarán Suchman Tamás leváltotta Lascsik Attilát, és helyére az ÁPV Rt. vezérigazgatói székébe Kocsis István került. Kocsis ezzel automatikusan tagja lett az igazgatótanácsnak is. Ekkor már az SZDSZ sem tiltakozott. Egyesek szerint kinevezését kifejezetten támogatta a privatizációs eredményekkel elégedett Horn Gyula is.
Végül az 1997-es év végén távozott az ÁPV Rt.-től. A manager magazinnak azt mondta, hogy öt év nagyon izgalmas, de nagyon stresszes időszak után elérkezettnek látta az időt, hogy váltson, ráadásul a nagy privatizációk kora lejárt. Kocsis először Németországba költözött, előbb egy féléves nyelvtanfolyamra küldték, majd az RWE központjába ment dolgozni. Később a cég magyarországi érdekeltségeinél töltött be vezető tisztségeket. Kocsis így emlékszik akkori döntésére: „Akkor volt napirenden Németországban a villamosenergiai iparág átalakítása. Kint dolgozni két évet azt jelentette, hogy láttam, hogyan alakítják át a régi rendszert. Jól döntöttem, mert valóban hasznosnak bizonyultak a kinti tapasztalataim.”
Az állam 2002-ben, a második MSZP-SZDSZ kormány megalakulásakor nevezte ki újra fontos pozícióba Kocsis Istvánt: 2002-2005-ben a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója volt. Néhány ismerőse szerint Kocsis nem érezte igazán jól magát Pakson, számára inkább parkoló-pálya volt az MVM tulajdonában lévő, és ezért csekély önállósággal bíró cég vezetése. Az üzemzavar után az erőmű igazgatótanácsának egyik akkori tagja szerint Kocsis és stábja nagy zavarban volt. "Igyekezték volna elkenni a dolgot. Körülbelül két hét kellett, amíg összeszedték magukat, és aztán egyre jobban ment a válságmenedzselés. A kárelhárításról az oroszokkal például nagyon jó szerződést kötött Kocsis."
Kocsis István legutóbb az MVM holdingosításán dolgozott. Most Daróczy Dávid kormányszóvivő bejelentette, Gyurcsány Ferenc kezdeményezésére május elején leválthatják posztjáról az MVM vezért.
"Kapcsolatai és szorgalma alapján akár magas kormányzati pozíciót is kinézek belőle" – mondta a jövőről egyik barátja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.