IPO-piac: az aszályos időszakot ősszel fellendülés követheti a tőzsdéken is
Csökkent ugyan a tőzsdei volatilitás, és a tőkepiacok is készen állnak az új börzei bevezetések (IPO) fogadására, de a vállalattulajdonosok mégis inkább kivárnak, visszamondják vagy halasztják a megmérettetésüket az IPO-piacon – szűrhető le a Reuters első fél évre vonatkozó elemzéséből.
Az európai tőzsdei bevezetések száma és értéke is csökkent az idén, a tőzsdeérett cégek döntően attól tartanak, hogy a piac alulértékeli őket, így az esetleges IPO nem hozza a remélt eredményt. Jelenleg
- a közel-keleti háborús konfliktus eszkalációja (Izrael–Irán)
- és az amerikai vámfenyegetések okozta bizonytalanság
a két fő külső kockázati tényező, ami a piacra nyomást helyez, de elemzők szerint a nyárra „becsukott” IPO-ablak őszi újranyitásával ezek a rizikófaktorok is visszaszorulnak, és megélénkülhet a piac.
IPO-piac: Trump belecsapott a lecsóba a vámjaival
Donald Trump áprilisban sokkolta a világgazdaságot az egyes országokra lebontott, a valóságtól és az addigi gyakorlattól elrugaszkodott vámtarifáival, s hiába adott július 9-ig haladékot a kétoldalú tárgyalásokhoz, az eddig csupán pár ország esetében zárult kedvező (?) eredménnyel.
A vámbizonytalanság az augusztustól élesített új kulcsokkal véget ér, akkortól az alkalmazkodás folyamata indul meg. A közel-keleti geopolitikai helyzetnek is enyhülnie kellene az iráni atomprogramot állítólag elsöprő amerikai légitámadások után, de itt senki sem mehet biztosra. Ami látszik, az az áprilisban idei csúcsára ért VIX-index lejtmenete.
A tőzsdei volatilitásra vonatkozó befektetői várakozásokat leképező, úgynevezett félelemindex 67 százalékkal esett április eleje óta, az európai részvényekbe érkező források pedig az évszázad második legmagasabb szintjére ugrottak. Ezzel szemben a tőkepiaci felhozatal meglehetősen szerény. Az Európát, Afrikát és a Közel-Keletet összefogó
EMEA régióban hat hónap alatt 44-re csökkent az IPO-k száma a tavalyi 59-hez képest, míg az ezek révén befolyt források 14,1 milliárd dollárról 5,5 milliárd dollárra zuhantak
a Dealogic összesítése szerint. Befektetendő forrás tehát lenne, de sokan a megcélzott vállalat IPO utáni látványos teljesítményromlásától tartanak. Nem minden ok nélkül, a német Douglas parfümérialánc tavaly tavaszi debütálása után 12 százalékkal zuhant az árfolyam, emiatt a vélhetően túlértékelt cégnek újra kellett fogalmaznia éves üzleti céljait.
Tanácsadók szerint egyes tőzsdére igyekvő vállalatok eközben nem hajlandók elfogadni a reméltnél alacsonyabb értékelést, bár sok esetben mással magyarázzák a visszalépésüket.
Legutóbb, múlt héten a Brainlab német orvostechnológiai cég a geopolitikai bizonytalanságokat hozta fel érvként a halasztásra. A Reuters forrásai szerint azonban az árban nem tudtak megegyezni a befektetőkkel, akik a rendelésállomány összetételével sem voltak kibékülve – szemben a meglévő részvényesekkel. A Brainlab szóvivője szerint a befektetők érdeklődése „nagyon erős” volt, de a feltételek nem voltak optimálisak a tőzsdei bevezetéshez.
Valamilyen magyarázat mindenre akad
A Stada gyógyszeripari vállalat márciusban a piaci volatilitásra hivatkozva halasztotta el a debütálását, míg egy másik német cég, az Autodoc nevű autóalkatrészeket online értékesítő vállalat ugyanezt tette a múlt hónapban, de már az indoklást is megspórolta.
Frankfurt mellett London is az IPO-aszály szenvedő alanya volt, ott az idei évre várt legnagyobb durranás pukkadt ki, amikor is a svájci nyersanyag-kereskedelmi óriáscég, a Glencore támogatását élvező Cobalt Holdings visszalépett a szerényebb befektetői érdeklődés láttán – bár ez utóbbit csak az elemzők mondhatták ki.
Naveen Mittel, a Citi EMEA-régiós részvénypiaci vezetője szerint az ilyen kihívásokkal teli környezetben a tőzsdei bevezetést tervező vállalatoknak nem szabad hibázniuk
Tiszta alapokra kell helyezni a felépítést és a struktúrát, az ár értékelését, és nem szabad, hogy kérdőjelek maradjanak körülötte
– hangoztatta. Volt, aki eleget tett az ilyen kritériumoknak, és sikerrel járt. Példaként az online fogadási játékokat fejlesztő és forgalmazó svéd Hacksaw-t említik, amely a múlt hónap végén sikeresen bevezette részvényeit a Nasdaq Stockholmra. A Hacksaw részvényeinek 15 százalékát kínálták fel eredetileg, ezeket 77 koronás áron értékesítették, a vállalatot 2 milliárd eurósra értékelve.
Az árfolyam az első kereskedési napon 10 százalékkal erősödött, majd ahogy sokszor előfordul, a kurzus visszacsorgott a kibocsátási szintjére.
A tanácsadók abban reménykednek, hogy egy sor nagyobb üzlet segíthet fellendíteni az európai IPO-piacot a második fél évben.
Pozitívum lehet a Stada visszatérése, valamint a protézisgyártó Ottobock, a Deutsche Börse kutatási és technológiai egysége, az ISS Stoxx, továbba a Swiss Marketplace Group (SMG) apróhirdetési vállalkozás lehetséges tőzsdei megjelenése.
A Stada továbbra is mérlegeli a lehetőségeket, ahogy az Ottobrock is, míg az SMG egyelőre tulajdonosi döntésre vár. Ahogy a Deutsche Börse is vacillál, előfordulhat, hogy az ISS Stoxx tőzsdei bevezetése helyett a General Atlantic magántőke-befektető kivásárlási ajánlatát részesítik előnyben. A helyzet tehát képlékeny, s ahogy kinéz, rá is fér a piacra a nyári felfrissülés.
IPO-piac: féltávnál Amerika vezet, de év végéig megtörténik az őrségváltás
A világ tőzsdéi rapszodikusan teljesítenek az idén, ami a forrásbevonást illeti. Az elsődleges bevezetések sora maradt el, vagy csúsztatták későbbre. A PwC adatai szerint tőkevonzó képességben még New York vezet, Hongkong azonban hónapokon belül túlnő riválisán az IPO-piacon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.