Gyurcsány felismerte: erősíthetik hatalmi pozícióját az energiapolitikai döntések - Századvég-elemzés

Az energetikai kérdések személyes hatalmi ambíciók szolgálatba állítása már eddig is súlyos zavarokat okozott az energiaszektorban, e hatások pedig gyorsan átgyűrűznek más területekre, rontva a versenypiaci szereplők pozícióit.

2007 nyarán, hosszas előkészületek után, az utolsó pillanatban született meg új villamos-energia törvény, ami az Unió által támasztott követelményekkel összhangban a piacnyitás feltételeit volt hivatott megteremteni. A 2008. január 1-én életbe lépett jogszabály, mely fél évvel haladta meg a közösség által a piacnyitás határidejéül szabott időkereteket, névleg megszüntette a korábban fennálló közüzemi rendszert.

A háztartások és a piaci fogyasztók, vagy az új törvény szóhasználata értelmében: a felhasználók egy szűk köre jogosult egyetemes szolgáltatást vásárolni, minden más fogyasztónak a versenypiacon kell beszereznie az energiát. Az egyetemes szolgáltatás ármegállapítása hatósági kontroll mellett történik. Ugyanakkor megszűnt a hatósági árkontroll a háztartáson kívüli fogyasztók számára értékesített áramra vonatkozóan.

Ennek oka, hogy az új modell tartalmaz ugyan liberalizációs elemeket, de a magyar árampiac szerkezete miatt nem alakulhat ki erős árverseny, mivel a koncentrált piaci szerkezet és a relatív forráshiány mellett végrehajtott árliberalizáció indokolatlan áremelkedésekhez vezet. Ennek következtében a verseny végső soron nem árcsökkentő, hanem árfelhajtó hatású. A piaci szféra vonatkozásában az emelkedés a 30-40%-ot is eléri, anélkül, hogy ezt bármilyen nemzetközi energiapiaci hatás indokolná.

A valóságban tehát nem alakult ki szabad verseny, más néven és némileg módosulva fennmaradtak a korábbi viszonyok. 2008. március 11-én a kormányszóvivő tolmácsolta Gyurcsány Ferenc elhatározását: „az áramárak csökkentése érdekében fel kell számolni a Magyar Villamos Művek (MVM) monopolhelyzetét”. A miniszterelnök utasította Veres János pénzügyminisztert, hogy intézkedjen személyi, szerkezeti és szabályozói változásokról az MVM-nél – tehát a kormányfő a „nemzeti villamos társaság” feldarabolásáról döntött. Ezzel egyidejűleg a miniszterelnök kezdeményezte Kocsis István vezérigazgató elmozdítását. Az indoklás szerint az MVM akadályozza a szabadpiaci verseny kialakulását, ezért szükséges az MVM-ről a hálózatirányító (Mavir) leválasztása és a cég privatizációja.

A döntés meglepte a közvéleményt, hiszen az MVM státusát a parlamenti pártok körében konszenzus övezte. A miniszterelnöki döntés hátterében olyan személyes politikai okok fedezhetők fel, amelyek a miniszterelnök párton belüli pozíciójával vannak összefüggésben, ez ugyanis a március 9-i népszavazással érezhetően meggyengült. Bár a miniszterelnök által megjelölt célok rendkívül homályosak, és a jelenlegi képlékeny helyzetben ezek is gyorsan változhatnak, a deklarált versenyélénkítés helyett inkább a társaság privatizációjának határozott szándéka tapintható ki - áll a Századvég elemzésében.

A privatizációra vonatkozó tervekről a nyilvánosság előtt alig esik szó, noha a módosított vagyontörvény megnyitja az utat az MVM 25%-os részvénycsomagjának magánosítása előtt. MSZP-s politikusok már a 49%-os privatizáció lehetőségét is felvetették. A jövőbeni privatizáció megkerülhetetlen kérdéseket vetne fel a magyar áramellátás biztonságának vonatkozásában. Az MVM privatizálása a nemzeti alaphálózat, a rendszerirányítás és az egyetlen magyar atomerőmű külföldi tulajdonba adását is jelentené, s mint ilyen, nagyban érinti a nemzeti szuverenitás kérdését. Egy külföldi tulajdonban lévő MVM az ellátásbiztonság és profitnövelés kettőséből minden esetben az utóbbira helyezné a hangsúlyt. Figyelembe véve, hogy egy monopol-közeli vállalatról van szó, kijelenthető, hogy a privatizáció további áremelkedéshez vezetne, amely méltánytalanul nagy terhet róna a lakosságra és a vállalati szférára.

Bár a Nabucco nem váltaná ki az orosz gáz szerepét, a vezeték az első lépés lehet az energia-függetlenség megteremtésének irányába. Oroszország éppen ezt akarja megakadályozni azáltal, hogy az egyes EU-tagállamokkal külön-külön köt megállapodásokat a Déli Áramlatról. Magyarország ebben a nemzetközi helyzetben játszik – ha nem is kiemelkedő -, de meghatározó szerepet. A Századvég szerint Magyarország számára az ellátásbiztonság és a diverzifikáció egyformán fontos célkitűzés, és azokat nem egymás ellenében, hanem egymással összhangban kell megteremteni.