Lidl-ügy az Európai Bíróság előtt
Azt is vizsgálják, megkövetelhető-e tőle egy külön, a magyar jogszabályok előírásai szerinti megfelelőségi nyilatkozat kiállítása. Az ügy azzal vette kezdetét, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH), piacfelügyeleti eljárása során megtiltotta a berendezés forgalomba hozatalát - olvasható a Menedzsment Fórumon.
Az NHH hivatalból indított piacfelügyeleti ellenőrzést végzett 2007. február 12-én a Lidl pécsi áruházában, amelynek során az UCOM Babytalker 500 típusjelzésű, PMR 446 rendszerű, nem harmonizált frekvenciát használó rádióberendezés forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek teljesülését vizsgálta. Az NHH ennek következtében megállapította, hogy a Lidl nem jelentette be a rádióberendezés magyarországi forgalomba hozatalát.
Az NHH ezért határozatában megtiltotta a berendezés forgalomba hozatalát és forgalmazását azzal, hogy a tiltás mindaddig fennáll, amíg a rádióberendezést a Lidl, mint gyártó bejelentése alapján a Hatóság nyilvántartásba nem veszi.
Az elektronikus hírközlési törvény úgy rendelkezik, hogy "Ha a gyártó székhelye nem Magyarország területén van, a készülék importálója tekintendő gyártónak". Amely az NHH szerint nem más, mint a Lidl, ezért az áruházlánc tartozik teljes felelősséggel a berendezés megfelelőségéért. A Lidl ezután keresetlevelet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz az NHH Tanács elnökének másodfokú határozata ellen. Az ügyet a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma tárgyalja, amely most előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz.
A Fővárosi Bíróság lényegében arra vár választ, hogy egy másik európai uniós tagállamban gyártott - és az ott székhellyel rendelkező gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal, valamint CE jelöléssel ellátott terméket Magyarországon forgalomba hozni kívánó cég tekinthető-e a termék gyártójának.
Az áruk szabad mozgása tárgyában a Fővárosi Bíróságon tárgyalt közigazgatási ügyekben Magyarország idáig még nem fordult az Európai Bírósághoz. A közigazgatási ügyet tárgyaló bíró ebben a témakörben nem talált precedenst, ezért kezdeményezte az előzetes döntéshozatali eljárást, tette hozzá Albert Viktor.
