Óriásberuházás Záhonyban
Magyarország elkerülésével, Ukrajnán, Szlovákián és Ausztrián át hosszabbítanák meg nyugat felé a széles nyomtávú vasúti összeköttetést Oroszország felől 4,3 milliárd dollárból az érintett országok és Oroszország állami vasúttársasága. Szlovákia keleti részében így a jövőben megszűnik a szélesről a normál nyomtávú vasútra való átrakodás, ez az országrészben munkahelyvesztéssel jár, ráadásul északi szomszédunk új piacokhoz sem jut a keleti átrakás kihagyásával. A költségek finanszírozására valószínűleg uniós forrást keresnek.
Valójában Ausztria jár jól, hiszen az átrakással együtt Szlovákiából Bécsbe települhetnek a nagyobb hozzáadott értékű szolgáltatások. A kassai vasgyárig egyébként már régóta elvezet a széles nyomtávú vágány. Onnan Pozsonyig – nyomvonaltól függően – 442–445 kilométernyi széles nyomtávú vágányt kell építeni, részben a magyarországinál kedvezőtlenebb terepviszonyok között.
Ez a MÁV feltételezései szerint többe kerül, mint a Magyarországon keresztül vezető Záhony–Komárom összeköttetés. Utóbbihoz 484 kilométeren kellene kiépíteni a széles nyomtávú szakaszt, mintegy 482 milliárd forintból. A kalkuláció alapjául a Közlekedés operatív program vasúti kiépítési költségadatai és a Budapest tehermentesítését célzó V0-s nyomvonal (Cegléd–Dömsöd–Adony– Pusztaszabolcs) várható költségei szolgáltak.
„Emiatt nem esünk el a kelet–nyugati forgalomtól” – mondta a Világgazdaságnak a MÁV szakértője, Czinkos Pál a szlovákiai széles nyomtávú fejlesztéseket kommentálva. A kelet–nyugati forgalom számos csatornán zajlik – kettő megy át Szlovákián, egy Magyarországon, egy Románián, három a Fekete-tengeren, de ott van Koper, Hamburg és Finnország is – ám olyan óriási árutömeg érkezik Kínából, hogy alig kezelhető. Vagyis megrendelés jut mindenkinek, a verseny a jobban fizető megbízásokért folyik.
A fejlesztésekben Magyarország is inkább azt az utat választotta, amelyet Bécs. Ismert, kormányhatározat született a Záhony térségében indítandó ipari, logisztikai fejlesztésről. A mintegy 33 milliárd forintos kiadást a költségvetés és befektetők állnák.
A fejlesztéssel egyrészt olyan ipari beruházások indulnak a térségben, amelyek kihasználnák, hogy ott van az EU határa, s hogy ott kell átrakni szélesről normál nyomtávú vasútra az árut. A Kelet-Európából érkező nyersanyag és energiahordozó felhasználásával az EU vámhatárán belül állítanának elő termékeket, amelyeket a normál nyomtávon továbbítanának az unió országaiba.
Másrészt a Távol-Keletről növekvő mennyiségben érkező árut nem egyszerűen csupán átraknák Záhonyban, de ott raktároznák, válogatnák, átcsomagolnák és címkéznék, majd onnan időre szállítanák a megrendelőhöz, ezenkívül bizonyos pénzügyi műveleteket is végeznének.
A fejlett informatikai rendszerre alapozott munka és a megfelelő munkaerő azonban még kevés. „Csak úgy maguktól nem érkeznek a megbízások, komoly piaci munka is kell hozzá” – hangsúlyozta a szakértő. A kivitelezés jövőre indul, a befejezés 2010 végére várható. A záhonyi átrakó egyébként alapvetően túlzsúfolttá válna és műszaki problémák is adódnának, ha az egyik normál nyomtávú sínpárját átépítenék szélesre.
