Szakmai össztűz az internetadóra

Újabb teher. Ritkán tapasztalt egyetértés figyelhető meg a hazai internetszolgáltatók körében az „internetadónak” is nevezett kulturális járulék tervével kapcsolatban. A szolgáltatók szervezetei egyöntetűen elutasítják az új adófajtát, amely az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének (ATSZE) becslése szerint is évente 600 millió forintnyi előre nem tervezett kiadást jelentene a cégek számára. A parlament költségvetési bizottsága által áprilisban jóváhagyott, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosítási javaslata szerint valamennyi internet-hozzáférési szolgáltatás – beleértve a mobiltartalom-szolgáltatást is – árbevétele után 0,8 százalék kulturális járulékot kellene fizetniük a szolgáltatóknak.

Az internetszolgáltatók érvelése szerint a többletterhet kénytelenek lesznek továbbhárítani az ügyfelekre, így végső soron áremelkedéshez vezethet a „netadó” megjelenése. Szathmári Géza, az ATSZE elnöke, a GTS-Datanet ügyvezető igazgatója elmondása szerint annak ellenére, hogy a széles sávú hozzáférés havi díjai az elmúlt öt évben ötödére csökkentek hazánkban, kutatások alapján az otthoni internetezés terjedésének egyik legfontosabb akadálya még mindig az ár.

Igaz, a mindössze 0,8 százalékos járulék bevezetése a napjainkra 3000-4000 forintra sülylyedt havi díjak mellett havonta mindössze 20-30 forintnyi pluszkiadást jelentene a felhasználóknak. Ugyanakkor arra nincs garancia, hogy a jövőben is marad ez a mérték, és nem jelent majd komolyabb terhet a járulék az előfizetőknek.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) nyilatkozata szerint a magyar GDP csaknem 10 százalékát produkáló infokommunikációs szektor adóterheinek további növelése különösen érthetetlen abban a helyzetben, amikor a szektor euróban mért növekedési rátája tavaly az egyik legkisebb volt Európában. A szakmai szervezetek és a területen tevékenykedő cégek megítélése szerint a már most is túlzott mértékű terhek emelése helyett átgondolt, célzott támogatásokra és dinamizáló hatású adórendszerre van szükség. Ez azért is indokolt lenne, mivel Magyarország még mindig a gyengén teljesítő országok között van az Európai Unión belül a gyors világhálós kapcsolatok vonatkozásában. Míg az EU27-ben a széles sávú internetpenetráció 20 százalékos, addig itthon csupán 14,2 ez az arány. VG