Tonnaszám habzsolja a magyar a csokoládét

Legnagyobb ütemben nőtt a mutató pralinénál (+13 százalék), majd a szeletes (+12) és a tablás (+9) következik. Értékben 16 százalékkal bővült a piac, amelynek mérete meghaladja az évi 60 milliárd forintot.

Ebből stabilan 45 százalék jut a szeletesre, az elmúlt két év során.

Második legnagyobb forgalmú szegmens a nem alkoholos egyfajta praline (14), majd a sima táblás (11) következik.

A legtöbb csokoládét a 401-2 500 négyzetméter közötti bolttípusban adják el, az összes mennyiség jó egyharmadát.

A hipermarket pralinéban különösen erős.

Szeletes csokoládénél figyelemre méltó a hagyományos, 400 négyzetméteres és kisebb üzletek magas, 46 százalékos részaránya. A kereskedelmi márkás termékek piaci részesedése tablás csokoládénál a legmagasabb.
Mennyiségben 21 százalékot ért el 2007 december-2008 januárban.

Pralinénál a mutató 20, szeletes csokoládénál pedig 15 százalékos. Mindkét mutató növekedést jelez az egy évvel korábbi, hasonló periódushoz képest, és azt, hogy a kereskedelmi márkák egyre fontosabbak.

Az átlagos fogyasztói árak eltérő mértékben emelkedtek.

Egy kilogramm fogyasztói átlagára szeletesnél 3 százalékkal nőtt, 2 163 forintra, december-januárban, az előző hasonló periódushoz képest.

Ugyanakkor plusz 9 százalékot regisztráltak a nem alkoholos, egyfajta pralinénál.

A sima táblásnál plusz 13 százalékos mutató azt jelenti, hogy tíz deka sima táblás csokoládé átlagosan 164 forintba került december-januárban.