Hogyan érezzük jobban magunkat az irodában? Egy kis ergonómia

A nap végi "itt fáj, ott fáj" egyre elterjedtebb probléma, hiszen világszerte mind több időt töltünk ülve. Autóval a munkahelyre, majd az irodában nyolc-tíz óra egy helyben, hazaérve TV-nézés. A minket körülvevő mindennapi használati tárgyak megfelelő kialakítása és használata elengedhetetlen az egészségmegőrzés szempontjából, ebben segít az ergonómia, vagyis az emberi használatra történő tervezés – tájékoztatott Mischinger Gábor laborvezető mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszékének munkatársa.

Az emberi test nem arra van kitalálva, hogy órákig mozdulatlan maradjon, ezért fontos a munkaállomáson változatos környezetet kialakítani. A hosszan fenntartott rossz testhelyzet kellemetlen tüneteket eredményez. Éppen ezért nem szabad takarékoskodni az irodai szék megvásárlásakor. Mivel ezekben akár tizenkét órát is ülünk naponta, olyan alkalmatosságot érdemes választani, amely dinamikus ülést biztosít.

A szék támlájának követnie kell a hát mozgását, hogy minden helyzetben támasztást biztosítson, különösen a legkritikusabb helyen: a deréktájon. A szék nem nyomhatja a comb hátsó részét vagy a térd alatt a vádlit, ez ugyanis keringési problémákhoz vezet. Az ülőfelület kiválasztásakor a látszólagos komfortnál fontosabb a megfelelő kialakítás, egy jó formájú kemény felület ugyanis kényelmesebb lehet, mint a szellőzést nem biztosító, túl puha párna. Az irodaszéket ne állítsuk olyan magasra, hogy "kalimpáljunk" a lábunkkal, a tehermentesítés érdekében teljes talppal támaszkodjunk.

Érdemes odafigyelni a megfelelő kéztartásra is, a kis erőt igénylő, de gyakran ismételt mozdulatok (egerezés, gépelés) ugyanis komoly terhelést jelentek. Különösen igaz ez azokra, akik nem tíz ujjal írnak, hiszen az ő esetükben néhány ujj végzi a teljes munkát, tehát nagyobb eséllyel alakulhat ki náluk ínhüvelygyulladás. Az írófelület ne legyen hideg, és ne támasszuk karunkat az asztal élére, így elkerülhetjük a rossz vérkeringésből adódó ujjfehéredést, és zsibbadást – tanácsolta Mischinger Gábor.

Ami a képernyő kiválasztását illeti, a legmodernebb katódsugárcsöves monitorok legalább olyan jó minőségűek, mint az LCD típusúak, sőt, egy olcsóbb LCD monitor kontraszt-képességben egész biztosan nem veszi fel a versenyt az analóg monitorokkal. – véli Hercegfi Károly, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékének adjunktusa.

Azoknak, akik számítógép előtt ülve végzik a munkájukat, elsősorban a berendezések megfelelő elhelyezésére kell ügyelniük. Mert bár a képernyők nem okoznak látáskárosodást, a rosszul beállított monitor szemszárazságot, kifáradást, rossz közérzetet eredményez, ez pedig csökkenti a munkateljesítményt is. A szakértő szerint az egyik legfontosabb szabály, hogy a monitor szemmagasság alatt helyezkedjen el, a túl magasra tett képernyő miatt ugyanis kevesebbet pislogunk, és ezáltal a szemünk gyorsabban kiszárad, kivörösödik.

Nem árt tudni, hogy minden LCD monitor egy adott felbontás mellett működik optimálisan. Ha a képernyő 1280-szor 1024-es felbontásra képes, használjuk is így, és inkább az operációs rendszerben növeljük a betűméretet, semmint hogy visszavegyünk a felbontásból.

A távolság tekintetében a hagyományos olvasás a mérvadó, vagyis a szokásos 50-60 centiméter célszerű tartani. A szem viszonylag lassan képes a fókuszpontját a változó távolságnak megfelelően átállítani, az átállások közötti időben a látásunk homályos. Ezért fontos, hogy ha a monitor mellett mást is nézünk (például jegyzetből gépelünk), akkor a papírt a monitorral egyforma távolságra helyezzük el, erre a legegyszerűbb megoldás a képernyő mellé helyezett csíptetős papírtartó. Tévhit, hogy a nagyobb monitorokat távolabbról szabad csak nézni, az viszont tény, hogy míg a túl közeli elhelyezés kellemetlen lehet, a nagyobb távolságból nem nagy lehet baj.

Szintén sokat javít közérzetünkön, ha ügyelünk a fény irányára és az esetleges tükröződésre. A monitoron nem tükröződhet vissza sem a direkt, sem a háttérben lévő fehér fal által visszavert fény, pláne nem kerülhet a monitor ablak elé. A legjobb, ha a fény nagy része a képernyőre nézésünk irányára merőlegesen érkezik.

Az iroda megfelelő bevilágítása kényes feladat, mert mindkét véglet kellemetlen lehet. Mivel ezek jelentik a legolcsóbb megoldást, a legtöbb irodában neoncsöveket használnak, amelyek köztudottan villognak. A neon kiválasztásánál fontos, hogy lehetőleg rövidebb (60 centiméteres), és vékonyabb csövek kerüljenek beszerelésre. A hideg fény ugyan nem okoz látáskárosodást, a meleg fény viszont kétségtelenül jobb a közérzetünknek. Akármelyik típusról van is szó, a legfontosabb, hogy a neont megfelelő lámpatestbe helyezzék úgy, hogy maguk a csövek oldalról ne legyenek láthatóak. A villódzást elsősorban a perifériális látásunk érzékeli, ezért megfelelő tükrök alkalmazásával érdemes elérni, hogy a dolgozó a "szeme sarkából" ne lásson neonlámpákat, ezek villódzása ugyanis zavaróbb – mondta Hercegfi Károly.

Összességében elmondható – mondta Mischinger Gábor –, hogy az iroda ki- vagy átalakításánál minden eszköznél az állíthatóság az elsődleges követelmény, ezáltal a munkatársak testreszabhatják munkaállomásaikat. Jó hír a vezetők számára, hogy ma már Magyarországon is elérhető mintegy kétszáz ergonómiai szakember, akik segíthetnek az iroda felhasználóbarát kialakításában.