Máris itt a következménye, hogy Bulgária bevezeti az eurót: azonnal megugrott az infláció

Volt, aki nem értette, miért tüntettek a bolgárok, miközben mások számára történelmi akadálynak tűnő gáton jutottak keresztül: az elmúlt hetekben megkapták az európai uniós és euróövezeti hozzájárulásokat az euró január 1-jei bevezetéséhez. A kedden közzétett júniusi bolgár inflációs adatok talán szolgálnak némi magyarázattal.

Először is: a belépés inflációs feltételét úgy sikerült teljesíteni, hogy a kormány manipulálta az áprilisi adatokat. A kommentátorokat elképesztő döntéseket hozva csökkentették az államilag kontrollált árakat, a kórházi napidíjat például 82,8 százalékkal. 

A feltétel: az infláció nem lehet magasabb, mint a legalacsonyabb inflációjú három euróövezeti tagállam rátája az elmúlt 12 hónap átlagában, plusz másfél százalékpont. Az árak csökkentésével sikerült elérni, hogy az Eurostat és az Európai Központi Bank használta Harmonizált Fogyasztói Árindex (HICP) 2,8 százalék volt Bulgáriában áprilisban, és belefértek a belépési kritériumba. 

Ekkorát hogy mehetett fel az infláció?

A bolgár statisztikai hivatal kedden közölt júniusi inflációs számokat, az éves ráta 4,4 százalékra ugrott a májusi 3,7 százakról. Ennél magasabb infláció utoljára 2023 decemberében, az európai energiaválság lecsengő szakaszában volt Bulgáriában.

Nem, nem az európai összehasonlítást lehetővé tévő HICP számokról van szó. Hanem a helyi adottságokat és szorításokat jobban tükröző helyi módszertan szerintiről.  Az utóbbiban nagyobb súllyal szerepelnek a lakásfenntartási költségek, élelmiszerek és szolgáltatások, amelyek gyorsabban drágultak, mint más tételek. 

Vagyis az az infláció, amit az Eurostat mér a bolgárok számára, nem egyezik meg azzal, amit a bolgárok éreznek a bőrükön. Sőt a tapasztalat: inflációs időkben az emberek még nagyobb drágulást éreznek, mint ami valójában bekövetkezik, és fokozottan igaz ez az euró bevezetése körüli időszakra.

Az, hogy van különbség, statisztikai evidencia azok számára, akik tudnak az Eurostat és az országos statisztikai hivatalok mérte infláció módszertani eltéréséről. 

A bolgárok esetében azonban még azt is tudni kell, hogy 

Bulgária és az euró: olyan helyzetbe csöppenhetnek, amikor ellenszélbe kényszerül a gazdaság

Júniusra a HICP  3,1 százalék, miközben a bolgárok számára a valóban releváns árak 4,4 százalékkal lettek magasabbak. Az euróövezet átlagos inflációja 2 százalék, ami megegyezik az Európai Központi Bank céljával, és konzisztens az euróövezeti jegybank kamatcsökkentéseivel. 

Ha Bulgária már az eurózóna tagja lenne, akkor a drágulás lelassítása érdekében nekik viszont pont monetáris szigorításra, azaz kamatemelésre lenne szükségük.  Ha euród van, az EKB vagy kamatot emel, vagy csökkent, de az mindenkire vonatkozik, nincs kivétel. Ha tehát az bizonyosodik be, hogy az infláció lenyomása a tagsághoz szükséges tartományba mesterséges volt Bulgáriában és nem tartható, akkor a gazdaságuk akár folyamatosan monetáris politikai ellenszélbe kényszerülhet.

A tavaszi Eurobarométer felmérés szerint a bolgárok 50 százaléka ragaszkodott volna a levához, és csak kisebbségük, 43 százalék szeretne eurót. Ennek ellenére megkapják, és ezzel jó időre, ha nem örökre véget ér az euróövezet terjeszkedése.