Néztük, és csak néztünk

A vízilabdadöntő és az eredményhirdetés nyerte az olimpiai nézettségi versenyt a Magyar Televízióban. A harmadik magyar aranyérem átvételét a két csatornán több mint 1,6 millióan nézték végig – a vasárnapi időpontnak köszönhetően –, mintegy egymillióval többen, mint Vajda Attila első aranyérmének átadását. (A köztévé idei rekordja ugyanakkor nem dőlt meg: a labdarúgó Eb döntője mellett nehéz labdába rúgni...)

Az élő online közvetítések és az összefoglalók közel egymillió látogatót csábítottak az MTV online lapcsoport oldalaira augusztusban. Az első magyar aranyat hozó napon több mint 146 ezer egyedi látogatója volt az MTV Online-nak, a telesport.hu oldalára pedig 116 ezren látogattak el. Az MTV Új Média szerkesztősége az olimpia alatt 2000 cikket publikált, és ugyanennyi videót helyezett el a telesport.hu oldalán.

„A pekingi olimpia nálam csillagos ötösre vizsgázott” – értékelt a Világgazdaságnak Schulek Csaba. A Telesport főszerkesztője nem csupán a vendéglátók által végzett munkával volt elégedett, elismeréssel beszélt a Magyar Televízió 49 fős stábjának teljesítményéről is. A műszaki kollégák egy hét alatt komplett televíziót építettek fel a rendelkezésükre álló 176 négyzetméteren, olyan vadonatúj HD-berendezésekkel, amelyek egy részét előzetesen nem is állt módjukban kipróbálni. (A záróünnepség után az összecsomagolásra már csak 24 óra állt rendelkezésre.)

A közvetítéseket a Beijing Olympic Broadcasting bonyolította; a jogokat a Magyar Televízió az EBU-tól vásárolta meg. (Az európai műsorszolgáltatók szervezete mellett a közvetítési jogokkal az NBC rendelkezett, amely közel 900 millió dollárért vásárolt jogokat. A GE médiadivíziójának részeként működő tévétársaság több mint 2000 fős stábbal volt jelen Pekingben, és hét csatornán, 3600 órában közvetítette az eseményt, ezzel az előzetes becslések szerint 100 millió dollárt nem meghaladó nyereséget könyvelt el.) A magyar szerkesztők-kommentátorok – mondta el Schulek Csaba – a sportolókhoz hasonlóan évek óta készültek Pekingre, a sportágakat már három éve leosztották köztük. Az olimpia ideje alatt pihenésre nemigen volt alkalmuk, a főszerkesztő „magánprogramjában” például csupán a megnyitó és egy kézilabda-mérkőzés szerepelt.

Az ötkarikás játékok idején nőtt a hirdetési kedv a Magyar Televíziónál – tájékoztatta lapunkat Schatz Péter, a köztévé üzleti és termékfejlesztési igazgatója. A kereslet – az időeltolódás ellenére – jóval meghaladta az athéni olimpia idején tapasztaltat. A reklámdíjat az MTV nem GRP, hanem fix áron értékesítette. Az társaság bevételei az olimpia idején a reklámbevételeken túl a szponzorációból, jogdíj-értékesítésből (összefoglaló, internet, mobil stb.) és a kivetítői jogok értékesítéséből adódtak össze, ezek együttesen – az igazgató tájékoztatása szerint – „sok százmillió forintos” többletbevételt hoztak 2007 augusztusához képest.

Szakmai körökből származó információink szerint a Magyar Televízió a teljes olimpiai projektre nagyjából egymilliárd forintot költött, de sosem számított arra, hogy ez a befektetés a többletbevételeknek köszönhetően megtérül.

Az olimpia ráadásul „fokozta a helyzetet” a Magyar Televízióban, amely már jó ideje rekláminventory problémákkal küzd, azaz több a megrendelése, mint amit ki tud szolgálni. Az idei reklámkeretet gyakorlatilag már el is adták – számolt be Schatz Péter.

A Magyar Televízió augusztus 1-jén megkezdte az m2-n digitális (benne HD) jelek továbbítását, és leállította az analóg műholdas sugárzást. Ezzel egy időben az m1 csatornán is megkezdte a nagy felbontású jelek továbbítását. Ezek az adások közvetlen kábeltévés vagy előfizetéses műholdas csatlakozással vehetők, a DVB-T platform novemberi indulásáig. A nyári olimpiai játékok alatt mindazonáltal – kísérleti adásként – Budapesten és környékén sugározták mindkét csatorna HD-változatát, amely egy DVB-T HD (MPEG-4) set-top box segítségével, tetőantennával vagy szobaantennával – ingyenesen – volt fogható.

A Magyar Televízió a pekingi nyári olimpiai játékok után is fenntartja a HD-adásokat, de átmenetileg csökkentett HD-műsoraránnyal. Elsősorban külföldi filmeket, sorozatokat, egyes saját gyártású vagy koprodukcióban készülő hazai műsorokat, itthoni beszállítók által gyártott produkciókat és külföldi élő közvetítéseket tervez HD-ban továbbítani.