Nincs közvetlen válsághatás

A bankok önmérsékletének hiánya, valamint a spekulációs célú befektetők idézték elő a nem elsődleges jelzálogpiaci (subprime) válságot az Amerikai Egyesült Államokban, de ez Magyarországra legfeljebb az itt működő hitelintézetek anyabankjain keresztül gyűrűzik be – hangzott el a korábbi két, egymástól független regionális ingatlanos fórum helyett életre hívott első Property Forum konferenciáján Budapesten. A rendezvényen városfejlesztési, befektetési és ingatlanfejlesztési kérdések álltak a középpontban.

Az USA-ban 110 millió lakás van, ezek egy százaléka „dőlt be” a jelzálogpiaci válság miatt. A piacon lévő otthonok „normál” viszonyok között hat hónapos készletnek felelnek meg, ez jelenleg 24 hónap – idézte a távirati iroda Belton E. Jenningset, a floridai Orlando ingatlanszövetségének főtitkárát.

A vezető emlékeztetett arra: az ezredfordulóig a bankok igazolást kértek arról, hogy a havi hiteltörlesztés nem haladja meg a vásárló havi jövedelmének a 25 százalékát. Ezt a kemény szabályt puhították – politikusok kérésére –, hogy a kevésbé vagyonosok is vehessenek hitelre lakást, a kölcsönfelvevő jövedelmét pedig bemondásra fogadták el.

A havi törlesztés így elérte a családi bevétel 60-70 százalékát is, sőt ezen is oldottak azzal, hogy néhány évig csak a kamatot kellett törleszteni, amely kedvezményes volt. A nem hitelképes vásárlók döntötték be a rendszert akkor, amikor a 3 százalékos kamat 9 százalékra nőtt, és fizetni kellett volna már a tőkét is. A bankok azonban tudták, hogy melyek a rossz hitelek, és eladták azokat a másodlagos piacon – ismertette a folyamatot az amerikai szakember.

A probléma következő szelete az volt, hogy megjelentek a piacon a befektetők, akik nem saját célra vásároltak lakást olcsó hitelből, és így felhajtották az árakat. Az átlagos lakásár 2002-ig stabil volt, majd 2006 közepéig – ez volt a boom időszaka – 250 ezerről 400 ezer dollárra emelkedett. Ez állt vissza azóta – mondta Belton E. Jennings.

Szuda János, a Földhitel és Jelzálogbank ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy a nem elsődleges jelzálogpapírok „végigszáguldottak” a világon, ám a magyar pénzpiac túl kicsi, ezért elkerülte az ezekből való bevásárlást. Így legfeljebb a magyar bankok anyacégein keresztül gyűrűzhetnek be a hatások, de úgy vélte, a korábbi példák alapján ez elmarad. Ugyanakkor például Angliában a múlt évben 364 milliárd font volt a teljes jelzáloghitel-állomány, ebből 70 milliárdot tettek ki a „subprime” hitelek – jegyezte meg.

A napokban érkezett friss jelentést mintha csak kifejezetten a konferenciához időzítették volna. Ebből kiderül, hogy az Egyesült Államokban augusztusban a vártnál jobban csökkent a megkezdett lakóingatlan-építés júliushoz képest, és 17 év óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. A kereskedelmi minisztérium adatai szerint 6,2 százalékkal esett az építés, éves szinten 895 ezerre. Elemzők 1,6 százalékos viszszaesést vártak, júliusban 12,4 százalék volt a csökkenés.

A globális zűrzavar a hazai ingatlanpiacot sem hagyta érintetlenül, de a magyar gazdaság a jelek szerint a legveszélyesebb kihívásokat mára sikeresen legyűrte. A költségvetési hiányt ellenőrzött mederbe terelték, az inflációt megszelídítették, és a befektetések folyamatosan áramlanak az országba – emlékeztetett lapunkhoz elküldött értékelésében a Colliers International nemzetközi ingatlanszakmai szol-

gáltató budapesti irodája.

A tanácsadó leszögezte: a legtöbb elemző egyetért azzal, hogy Magyarország gazdasági növekedésében – a régió más államaitól eltérően – gyorsulás várható. A fenti tényeknek köszönhetően további nagymértékű kereslet jelezhető előre az iroda- és ipariingatlan-piacokon, illetve a vásárlóerő növekedésével párhuzamosan a kiskereskedelmi piacon is.

„A legrosszabb időszak már mögöttünk van, mivel a kiskereskedelmi szektorban a fogyasztói kiadások növekedése jelezhető előre az idei év második felére. A kiskereskedők boldogok lesznek, ha végképp maguk mögött hagyják 2007-et, illetve 2008 első felét” – mondta Csörgő Anita, a Colliers kiskereskedelmi divíziójának igazgatója. A cég kutatása szerint a legjelentősebb divat-kiskereskedők nagyfokú visszaesést tapasztaltak az értékesítésben ezen időszak alatt, amely különösen erős volt vidéken, ahol 20-30 százalékos forgalmi csökkenést jelentettek. Az értékesítési volumen a nyár folyamán végül helyreállt.

A legolcsóbb – 300 ezer forintos fajlagos árú – három kerület a X., a XVII. és a XXIII. A legdrágább – a már idézett 850 ezer forinttal – a XII. kerület. A felkapott budai kerületek közül az I.-ben 670 ezer, a II.-ban 580 ezer, míg a XI.-ben

510 ezer forint az új lakások átlagos négyzetméterára.

A legtöbb új otthon a XIII. kerületben, Angyal-földön épül a fővárosban, a számuk 8100. Itt a fajlagos ár 490 ezer forint.

A legdrágább új lakás 730 millióba kerül, és a XII. kerületben épült.

A legolcsóbb a X. kerületben, Kőbányán található garzon, amelyet 8,6 millióért lehet megvásárolni.

A legolcsóbb – 300 ezer forintos fajlagos árú – három kerület a X., a XVII. és a XXIII. A legdrágább – a már idézett 850 ezer forinttal – a XII. kerület. A felkapott budai kerületek közül az I.-ben 670 ezer, a II.-ban 580 ezer, míg a XI.-ben

510 ezer forint az új lakások átlagos négyzetméterára.

A legtöbb új otthon a XIII. kerületben, Angyal-földön épül a fővárosban, a számuk 8100. Itt a fajlagos ár 490 ezer forint.

A legdrágább új lakás 730 millióba kerül, és a XII. kerületben épült.

A legolcsóbb a X. kerületben, Kőbányán található garzon, amelyet 8,6 millióért lehet megvásárolni.-->