Féken tartotta a kormány az inflációt, működtek az intézkedések, a Tisza fordítva csinálta volna
A Tisza Párt leválasztaná Magyarországot az olcsó orosz energiáról, kivezetné a védett benzinárakat, az árréscsökkentést és a multik különadóját, megszüntetné a rezsicsökkentést, ráadásul brutális energiaadót vetne ki a megtakarításokra – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium az inflációs adatokra.
A Tisza nem áll a magyar emberek pártján
A Tiszával ellentétben a kormány a béke és a magyar emberek pártján áll, ezért
- emeli a béreket (egyebek közt 11 százalékos minimálbér-emelés),
- csökkenti az adókat,
- a 40 év alatti kétgyermekes anyáknak teljes szja-mentességet ad,
- a családi adókedvezményt megduplázza,
valamint folytatja a harcot az áremelésekkel szemben. Ennek egyik legfontosabb eszköze az árréscsökkentés, amelyet a kormány meghosszabbított és kiterjesztett.
Ez is hozzájárult ahhoz, hogy márciusban – az iráni háború kitörése után – az infláció más országokhoz képest alig emelkedett, miközben az élelmiszerek ára az előző év azonos időszakához képest 3,2 százalékkal csökkent – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
„Emellett a kormány önkéntes árkorlátozást harcolt ki a bankok, a biztosítótársaságok a telekommunikációs cégek és a gyógyszeripari szereplők esetében is. A kormány intézkedéseinek eredményeként a családok egyre több pénzből, egyre kedvezőbb áron és egyre biztonságosabban vásárolhatnak. A Tiszával összejátszó ukrán kormány az olajvezeték elzárásával benzináremelést, inflációt, romló gazdasági helyzetet, ezáltal kormányellenes hangulatot akar előidézni” – fogalmaztak, majd hozzátették: a kormány az ukrán olajblokáddal szemben is megvédi a magyar családokat, védett árat vezetett be az üzemanyagokra, így a benzin literenkénti kiskereskedelmi ára nem haladhatja meg az 595 forintot, a gázolajé pedig a 615 forintot.
Sokkal nagyobb drágulást vártak
Alulmúlta az elemzői várakozásokat a márciusi inflációs adat, a múlt hónapban ugyanis a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal emelkedtek, ez volt a két egymást követő hónap, amikor a 2 százalékot sem érte el Magyarországon a pénzromlás üteme – közölte a Világgazdaság. Pedig a február végén kitört iráni háború miatt benne volt a pakliban, hogy érdemi gyorsulást látunk az inflációban. Bár időközben megnyílt a Hormuzi-szoros, és az olajárak is lejjebb jöttek, a Magyar Nemzeti Bank továbbra is kivárhat.
Továbbra is jegybank céltartománya alatt tartózkodik az infláció Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal szerda reggel közölt adatai szerint márciusban a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest 1,8 százalékkal, míg februárhoz viszonyítva 0,4 százalékkal emelkedtek.
Itt a meglepetés: ellenáll a magyar gazdaság az iráni háborúnak, továbbra sincs érdemi árnyomás
Kifejezetten jól indult az idei év inflációs szempontból. Februárban még 1,4 százalék volt a drágulás üteme, ami közel 10 éves mélypontnak felelt meg. Ráadásul a legjobbkor volt ilyen alacsony szinten az infláció, az év eleje ugyanis kritikus fontosságú az infláció alakulásában, a vállalatok ugyanis ilyenkor hajtják végre az átárazásaikat. Február 28-án azonban kitört az iráni háború, ami alapjaiban rajzolta át a makrogazdasági fundamentumokat. A Hormuzi-szoros lezárása rég látott energiaválság képét vetítette előre, a közel-keleti térség olaj- és LNG-kereskedelmének kiesése többéves csúcsára lökte az olajárakat. A Magyar Nemzeti Bank márciusi inflációs jelentésében már ennek megfelelően vágta vissza
- a GDP-növekedést 2,4 százalékról 1,7 százalékra,
- az inflációt pedig felfelé módosította 3,2 százalékról 3,7 százalékra.
A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők már ennek jegyében írták a várakozásikat, a konszenzusuk szerint éves bázison 2,1 százalékos és havi viszonylatban 0,7 százalékos áremelkedést jósoltak márciusra.
A márciusi inflációs adat tehát mindenképpen meglepetés, még ha abban az árrésstopok, illetve a januári rezsistop is közrejátszott.
Ráadásul ami ennél is lényegesebb: a maginflációban sem látunk érdemi gyorsulását, márciusban 1,9 százalék volt. Ez az egyszeri hatásoktól megtisztított, az inflációs folyamatokat jobban tükröző mutató is azt támasztja alá, hogy nincs érdemi árnyomás a magyar gazdaságban.
Leesnek a lábukról az árak miatt Romániától Németországig, de van védett sziget Európában: Magyarország
A vártnál sokkal jobb márciusi magyar adatok közlése előtt írta a Világgazdaság: nem hisznek a szemüknek az árcímkék láttán EU-szerte a vásárlók. Az infláció „csak egy szám” – de ha körbenézünk Európában, Magyarország kivételével szinte mindenütt meghökkenést láthatunk az arcokon, ami zavarodottsággal keveredik, mert a friss számok még csak a kezdetét jelzik a bajnak.
