A 2009. január elsejétől életbe lépő, Robin Hoodként emlegetett különadó célja, hogy az olajvállalatok extra profitjának egy részét társadalmi célokra használja fel. Mint arról Szanyi Tibor, az MSZP frakció képviselője tájékoztatta lapunkat, a Robin Hood-adó 500 milliárdnyi extraprofitot érintene. A politikus becslése szerint ebből 400 milliárdot csak a Mol tesz ki, amely véleménye szerint elsődlegesen okolható a magas távhőárak miatt. Ha ugyanis olcsóbb lenne az olaj, olcsóbb lehetne a távfűtéshez használt gáz is.
Ha erre nincs lehetőség, osztozzanak a társadalommal a magas profiton – jelentette ki Szanyi, aki szerint van esély a pártok közötti megegyezésre az üggyel kapcsolatban. A bejelentett támogatások része, hogy minden távfűtéses lakásra minimum 1 150 forint támogatás jut. Ez a képviselő szerint gesztus, jelzi a polgároknak: az állam érzi felelősségét és kezeli a problémát. A támogatásokkal az állam két százalékponttal csökkenti az árakat, a hangsúlyt azonban a fejlesztésekre kellene fordítani.
A probléma már a távhő előállításánál fellép. Magyarországon – Európa más országaival ellentétben – a távhőt gázüzemű erőművekben állítják elő. A gáz ára magas, ráadásul az erőművek gáz segítségével villamosáramot termelnek, amit a Főtáv a hosszút távra kötött szerződések értelmében garantáltan, akár kiemelt áron is megvásárol tőlük. A Budapesti Erőmű például 2,5-3-szoros áron adja át a hőt, ami ráadásul főtevékenységének mellékterméke csupán.
Az így keletkező profitot viszont nem adják tovább, pedig – fogalmazott Szanyi – aki ma felkapcsolja a villanyt, az a távfűtést is támogatja. A rendszer ma zavaros és senki nem vállalja fel, hogy hasznot húz belőle. A politikus kérdésre válaszolva elmondta: valóban meg kellene változtatni a távfűtés teljes rendszerét, hogy igazságosabb és átláthatóbb legyen, de nem tartja igazságtalannak, hogy a Robin Hood most nem rájuk, hanem a "Molra csap le", hiszen mégis az olajár a bajok kiindulópontja.
"Tizenöt éve politikai ötletelés folyik távhő ügyben" - véli a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke. A távhőszolgáltatók problémáit összekeverik a panellakások ügyével, holott csak véletlen, hogy éppen a távfűtő szolgáltatók ügyfélkörébe tartoznak a panelházak – fejtette ki László György. László szerint az EU környezetvédelmi irányelveinek ismeretében nyilvánvaló, hogy nem lehet lemondani a környezetbarát távfűtésről. A neuralgikus pont a Matászsz szerint is a gáz, de más értelemben. A Szövetség szerint nem tudnak versenyezni az egyéni távfűtéssel, ha ugyanazon az áron kapják a gázt.
A távhőszolgáltatóknak számtalan plusz költségük van, ami az egyéni gázfűtésnél nem merül fel. László György elmondta: az orruk alá dörgölik, hogy mennyi támogatást kapnak, holott ezekek az összegeknek egy része (zavaros körülmények között) nem náluk csapódik le. A távhő esetében a költségeket a számtalan fogyasztó között osztják el, ez azt jelenti, hogy a rendszerből történő tömeges kilépés a távhőszolgáltatás összeomlását eredményezheti.
Tíz százalékos egyszeri kompenczációt ad a Főtáv
A Főtávhoz a Fővárosi Önkormányzattól érkezett felkérés arra, hogy a korai hideg miatt megnövekedő fűtés költségeket lehetőség szerint kompenzálják – mondta el Balog Róbert, a Főtáv szóvivője. A cég a 2007-ben megkezdett hatékonyságnövelés eredményeképpen egyszeri, tíz százalékos kedvezményt ad minden fogyasztójának. Ez lakásonként mintegy ezerötszáz forintos csökkenést jelent, az összeg elosztásáról, az esetleges szociális célú differenciálásról az önkormányzat dönt majd.A fővárosban ez a veszély hivatalosan nem fenyeget, mivel – mint arról korábban beszámoltunk – a távhőtörvény és a fővárosi önkormányzati rendelet, mint végrehajtási utasítás csak akkor teszi lehetővé a távhőtől történő leválást, ha az nem jár helyi emisszióval. A BME Épületgépészeti Tanszékének docense szerint Budapesten az újonnan épülő társasházak egyre inkább az egyéni fűtést választják. A helyben üzemeltett gázkazánokkal gyakran elektromos áramot is termelnek, ezzel tovább növelik a károsanyag kibocsátást.
Ki mondja meg, hogy mi az extra profit? Teszi fel a kérdést Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó ügyvezető igazgatója, aki szerint a kérdés már csak azért is indokolt, mert a közelmúltig hatósági ár volt érvényben az energiaszektorban. Ha tehát a Molhoz hasonló nagyvállalatok magas profithoz jutottak, az részben az államnak is köszönhető volt.
A szakértő szerint a Robin Hood népszerű, mivel ismét a nagyvállalatokat lehet hibáztatnia, a távfűtés ára pedig kevésbé emelkedik. Hegedűs elmondta: közgazdasági szempontból károsak a Robin Hood-típusú adók, mert torzítják a piaci helyzetet, például azzal, hogy aránytalanul felértékelik a távfűtéses lakásokat. A rászorultsági elv figyelembe vétele nélküli, alanyi jogon adott lakossági kompenzációkkal csak tünetileg kezelhetőek a problémák. A fogyasztók megnyugszanak a mérsékelt áremelkedés miatt, a távfűtő vállalatok viszont nem érdekeltek a költségek csökkentésében. Hegedűs szerint az egyetlen valódi megoldás a távfűtés rendszerének újraszabályozása lenne. Ezzel együtt a rászorulók támogatását szociálisan alapon kellene meghatározni, függetlenítve a fűtés kérdéskörétől.
