Gúnyt űz Magyarországból az EU: nemhogy nem adja ide az uniós pénzt, még pluszban kell befizetnünk – itt a döntés
Megegyezés született Brüsszelben az uniós tagállamokszéről a szolidaritási alapról – írja az Eurológus. Ez az eszköz az új EU-s migrációs és menekültpolitika központi eleme. Az alku Magyarországra is vonatkozik, mégpedig meglehetősen groteszk módon: dacára a költséges védekezésnek az illegális bevándorlás ellen, uniós pénzek nem járnak neki, cserében viszont még pluszban be is fizethet.
A cikk szerint a döntés meglehetősen részletes, hiszen azt is tartalmazza, mely országok jogosultak kedvezményre vagy támogatásra a szolidaritási alapból. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy Magyarország is rajta van a listán tekintettel a tíz éve megépített déli határkerítésre, illetve ennek fenntartására – amely bőven több mint 2 milliárd eurót emésztett fel azóta –, gyorsan rögzítsük: hazánk egyik kategóriába sem tartozik,
a Brüsszel szerinti rászoruló országokat viszont meg kell segítenie.
A tagállamok szándéka alapján a szolidaritási alap, pontosabban a menekültügyi és migrációs paktum 2026. június 12-én lép hatályba és azt várják tőle, hogy majd hatékonyabbá teszi az európai menekültügyi rendszert. Ezt egyebek mellett azzal kívánja elérni, hogy szolidaritási intézkedéseket ír elő a tagállamoknak azért, hogy csökkentse azoknak az országoknak a terheit, ahová a legtöbb migráns érkezik.
Uniós pénzek: Magyarország nem kap, hanem pluszban fizethet
Ennek három módja van:
- menedékkérők áthelyezése,
- pénzügyi hozzájárulások
- és alternatív szolidaritási intézkedések.
Az engedmény mindössze annyi, hogy minden tagállam maga dönti el, milyen típusú szolidaritási intézkedést hajt végre. A szolidaritási alap 2026-ra 21 ezer áthelyezést irányzott elő, ami
420 millió eurós pénzügyi hozzájárulással váltható ki.
Azt azért legalább rögzítették, hogy az áthelyezések menedékkérőkre vonatkoznak, a gazdasági bevándorlókat az EU (legalábbis papíron) nem fogadja be, a határon őrizetbe veszik őket és visszafordítják származási országukba.
Magyarország szempontjából az igazi fricska az, hogyan határozta meg az Európai Bizottság azoknak az országoknak a listáját, amelyek migrációs nyomás alatt állnak:
- Ciprus,
- Görögország,
- Olaszország
- és Spanyolország.
Ezek az országok profitálhatnak a szolidaritási alap szolidaritási intézkedéseiből, tehát a javukra kell felajánlásokat tenniük a tagállamoknak – fogalmaz a cikk. Van azonban egy másik lajstrom is, ezen
- Ausztriát,
- Bulgáriát,
- Horvátországot,
- Csehországot,
- Észtországot
- és Lengyelországot
nevesítették, mint jelentős migrációs helyzettel küzdő országok, ők ezért kérhetik a szolidaritási alaphoz való hozzájárulásaik teljes vagy részleges levonását.
Mivel Magyarország egyik kategóriában sincs, ezért kötelező a szolidaritás valamelyik formáját felajánlania.
Hiába szavazott Magyarország a jogszabály ellen, akkor is. Amennyiben a magyar kormány ennek nem tesz eleget, kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene az Európai Bizottság és ha az Európai Bíróság megállapítja a jogsértést, akkor egy külön eljárásban pénzbüntetést lehet kiszabni, amely be nem fizetés esetén bármilyen uniós támogatásból levonható.
Ez nem ismeretlen Magyarország számára, hiszen jelenleg is napi 1 millió eurót fizet be, mert nem tesz eleget az uniós bevándorlási szabályoknak. Egyetlen, erős remény azonban még maradt, hogy az újabb migrációs paktumból végül nem lesz semmi: a szolidaritási alapról szóló politikai megállapodás után az Európai Tanácsnak még hivatalosan el kell fogadnia a végrehajtási határozatot.
Ennek határideje 2025. december 31. Itt pedig biztosan vita lesz, kérdés, hogy mekkora. Minden jel szerint minősített többség kell többség kell majd ahhoz, hogy a szolidaritási alap végérvényesen része legyen az uniós jogrendnek.
Orbán Viktor mérföldkőhöz ért: "Brüsszelben az asztalt csapkodták és fenyegettek, a nyugati fővárosokban megbélyegeztek"
„A brüsszeli bürokraták még mindig menedzselni akarják a migrációt, ahelyett, hogy megállítanák. Aki nem áll be a sorba, azt zsarolják és büntetik" – a röszkei migránsostrom tizedik évfordulóján summázta az elmúlt esztendők történéseit a miniszterelnök a közösségi oldalán. Orbán Viktor szerint annak ellenére, hogy Brüsszel napi egymillió eurós sarccal büntet, a szigorú hazai migrációs politika következtében Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa lett.
