Viszlát megabitek? Új szabályok az internetszolgáltatásban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA 229/2008-as kormányrendelet pontos címe: az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményeiről. A jogszabály szövege szeptember 12-én jelent meg a Magyar Közlönyben és 17-én hatályba is lépett. A rendelet célja többek között az, hogy a fogyasztók pontosabb információkat kaphassanak az internet szolgáltatásokról. Az adatátviteli sebességek feltüntetése egy ideje kérdéseket vet fel. A szolgáltatók érdeke, hogy minél vonzóbb értékek jelenjenek meg a reklámokban, a hatóságok viszont – elsősorban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) – igyekeznek rávenni a cégeket arra, hogy a valóságnak legjobban megfelelő adatokat tegyék közzé. Az egyik neuralgikus pont a maximális és a garantált adatátvitel közötti különbség – legalább is az volt eddig.
Az említett kormányrendelet kimondja, hogy az internet szolgáltatók hirdetéseikben kötelesek a garantált sávszélesség értékeit is feltüntetni a maximumok mellett – fejtette ki lapunknak Márton György, az NHH szóvivője. A fogyasztóknak elvileg eddig is ismerniük kellett ezeket a számokat, mivel azokat – a szabályoknak megfelelően – az ÁSZF-ben feltüntették. Kérdés persze, hogy hány leendő előfizető olvassa el az ÁSZF-et.
A garantált sávszélesség jóval kisebb, mint a reklámokban látható maximális. Az internet protokoll létrehozása eleve mintegy tíz százalékos veszteséget okoz . Vagyis egy négy megabitesként hirdetett előfizetés esetén "a rooterbe ugyan még 4 megabit megy be, de a fogyasztó felé már csak 3,5 megabit megy ki." Ez az eltérés minden szolgáltatónál jelentkezik, azonban a GVH ragaszkodik ahhoz, hogy a fogyasztó számára érzékelhető sávszélesség jelenjen meg a hirdetésekben – fejtette ki Szathmári Géza, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének alelnöke.
Szélessávú elérés Magyarországon, 2007-ben
Az NHH adatai szerint 2007-ben összesen 1 299 832 szélessávú elérés volt Magyarországon. A szélessávú internet dinamikus terjedését mutatja, hogy 2007. első félévének végére összességében több mint ötszörösére nőtt a népesség penetrációja. A vizsgált időpontban Magyarország területének 87,3 százaléka szélessávval lefedett. A lakossági előfizetők körében a DSL a legnépszerűbb, amit a kábelmodem követ. A legjellemzőbb maximális sávszélesség az 1 Mbit/s.A települések szempontjából elmondható, hogy a kültelki területek lefedettsége mintegy 40 százalékos lemaradásban van a belterületekkel szemben. A régiókat tekintve Közép-Magyarország toronymagasan vezet több mint 500 ezer előfizetésével, míg a többi régió csak a százezres nagyságrendet éri el. A garantált sávszélesség a maximálisnak körülbelül húsz százaléka. Ez azt jelenti, hogy egy 2 Mbitesként hirdetett csomag garantáltan 256 Kbit/s-os adatátvitelt biztosít. (Ez egyébként megfelel az OECD által meghatározott minimális sávszélességnek.) Szathmári szerint az elmúlt évben alig nőt a magyar felhasználók által letöltött adatmennyiség. A nagyméretű anyagokat (például filmeket) jellemzően éjjel töltik le, ekkor pedig általában valóban rendelkezésre áll a maximális sávszélesség. A most megjelenő sávszélességek között várhatóan nem lesznek nagy különbségek, mivel az eléréshez szükséges infrastruktúra nagy részét néhány cég birtokolja, a többiek csak "továbbadják más néven" a szolgáltatást. Az IVSZ alelnöke úgy látja: az új szabályozás eredményeképpen eltűnhetnek a reklámokból a sávszélességek és helyette a "kicsi, közepes, nagy" csomagok maradnak meg.
Mivel eddig minden szolgáltató csak a maximális értékeket tüntette fel, a Magyar Reklámszövetség meglátása szerint ez nem torzította a versenyt. Arra a kérdésre: hogyan tüntetik majd fel az új adatokat a reklámokban, Markovich Réka úgy válaszolt: megoldják, hiszen nem terjedelmes szövegről van szó. A Szövetség egyetért a rendelet céljaival.
Az új rendelet pozitív változásokat hoz, de az egyes szolgáltatók szolgáltatásminőségének összehasonlíthatósága érdekében szükséges lenne az elektronikus hírközlési szolgáltatók által alkalmazott minőségi mutatók definíciós készletének harmonizálására – tájékoztatott a Magyar Telekom Kommunikációs Igazgatósága. A cég álláspontja szerint az új szabályozás ugyanakkor nem hoz lényeges változást a versenyben, hiszen az adatok eddig is ismertek voltak az ÁSZF-ből. Az új adatok feltüntetése kapcsán a Telekom részéről leszögezték: az általuk alkalmazott legkisebb, "apró" betű méretét eddig is úgy választották meg, hogy az az átlagos fogyasztó számára olvasható legyen.
A települések szempontjából elmondható, hogy a kültelki területek lefedettsége mintegy 40 százalékos lemaradásban van a belterületekkel szemben. A régiókat tekintve Közép-Magyarország toronymagasan vezet több mint 500 ezer előfizetésével, míg a többi régió csak a százezres nagyságrendet éri el. Eltűnnek a sávszélességek? Szélessávú elérések megoszlása Magyarországon, 2007. -->
