Elvesztette üdülőhely jellegét: a Velencei-tónak nem csak a vize szárad ki, az ingatlanpiaca is
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz idei nyáron a tartós hőség és a csapadékhiány szélsőségesen aszályos időszakot eredményezett. A Velencei-tó vízszintje rekordalacsony tartományban van, a vízügyi főigazgatóság szerint pedig augusztusra az egységes vízfelület sok helyen megszűnhet.
A tó vízszintjével és ökológiai állapotával kapcsolatos bizonytalanság egyelőre nem okozott általános áresést a környék ingatlanpiacán, azonban a települések szerkezete jelentős változáson megy keresztül, mivel a nyaralók iránti kereslet egyre csökken.
Átalakul a Velencei-tó környéke
A tó környéke egyre kevésbé nyaralóövezetként, sokkal inkább Budapest és Székesfehérvár agglomerációs térségeinek találkozási pontjaként működik − mutat rá az ingatlan.com friss elemzése.
A Velencei-tó ingatlanpiacának átalakulása leginkább abból látható, hogy miközben az eladó nyaralók iránti kereslet jelentősen visszaesett, a házak és lakások iránti érdeklődések összességében ezt ellensúlyozni tudták. A tó közelsége továbbra is érték, de egyre több vevő nem néhány hetes üdülésre és hétvégi pihenésre, hanem életvitelszerű használatra keres itt ingatlant. A keresletet az is támogatja, hogy a környék ingatlanárai még mindig kedvezőbb alternatívát kínálnak Budapesthez és Székesfehérvárhoz képest
− mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Háttérbe szorultak a nyaralók
Az ingatlan.com adatai szerint Gárdonyban, Kápolnásnyéken, Pákozdon, Sukorón és Velencén 14 700 telefonos érdeklődést regisztráltak 2026-ban, szemben az egy évvel korábbi 15 800-as adattal.
Ez közel 7 százalékos visszaesést jelent, de az egyes ingatlantípusok között jelentős különbségek alakultak ki.
Az eladásra kínált házak iránti 10 500 telefonos érdeklődés lényegében változatlan maradt. Mindeközben az eladó lakások iránti telefonos érdeklődések száma elérte a kétezret, ami éves alapon 1 százalékos emelkedést jelent.
A nyaralók iránti telefonos érdeklődések száma viszont 3400-ról 2500-ra csökkent, ami 26 százalékos visszaesésnek felel meg éves összevetésben.
A települések közötti különbségek ennél is nagyobbak. Pákozdon az összkereslet megfeleződött, Velencén pedig több mint 11 százalékos volt a visszaesés. Gárdonyban ezzel szemben 3 százalékkal nőtt a teljes kereslet, amely főként az eladó házak iránti érdeklődéseknek köszönhetően. Sukorón 20 százalékkal bővült a telefonos érdeklődések száma: itt elsősorban a panorámával rendelkező eladó házakat keresték.
Az ingatlan.com szakértője szerint a nyaralók háttérbe szorulását jól példázza, hogy amíg 2021-ben az összes velencei-tavi érdeklődés 21 százaléka vonatkozott nyaralókra, addig 2026-ra ez az arány 17 százalék alá csökkent.
Az ingatlanárak alakulásáról
Az öt vizsgált településen 2021 júliusában összesen 662 eladó ház, lakás és nyaraló szerepelt a kínálatban. Ez a szám 2025 júliusára 954-re nőtt, majd 2026 márciusára 773-ra, júliusára pedig 764-re csökkent.
A teljes kínálat tehát egy év alatt közel 20 százalékkal szűkült, de még mindig több mint 15 százalékkal meghaladja a 2021 nyarán mért szintet.
A kínálat csökkenéséből önmagában azonban nem következik, hogy több ingatlan kelt el a térségben: az is lehetséges, hogy a tulajdonosok egy része a gyengébb kereslet miatt kivár, vagy teljesen elállt eladási szándékától.
A nyaralók esetében különösen erős volt a változás. Az eladó üdülőingatlanok száma 2025 júliusa és 2026 júliusa között 170-ről 112-re, vagyis 34,1 százalékkal csökkent.
Az árak ezzel egyidejűleg nem estek vissza. A házak medián négyzetméterára a vizsgált településeken a 2021 júliusi 534 ezer forintról 2025 júliusára 817 ezer, 2026 júliusára pedig 905 ezer forintra emelkedett. Ez öt év alatt közel 70 százalékos drágulásnak felel meg. A nyaralók medián négyzetméterára 2021 júliusában 586 ezer, 2025 júliusában 870 ezer, 2026 márciusában 881 ezer, júliusában pedig 899 ezer forint volt.
A lakások pedig ennél is drágábbak: 2026 júliusában közel 1,1 millió forintos medián négyzetméteráron szerepeltek a kínálatban.
A sukorói lakóingatlanok iránti erőteljesebb kereslet oka részben, hogy a település négyzetméterárainak a középértéke 833 ezer forint, míg Gárdonyban és Velencén ennél jóval magasabb: előbbi településen 935 ezer, utóbbin 988 ezer forint az átlagos érték − mondta Balogh László, aki arra is rámutatott, hogy a drágulás ellenére a térség árszintje továbbra is elmarad a mintegy 1,4 millió forintos budapesti, és a 950–960 ezer forintos székesfehérvári medián négyzetméteráraktól.
Az árelőny továbbra is megtarthatja a Velencei-tó környékének vonzerejét azok körében, akik Budapest vagy Székesfehérvár közelében keresnek állandó lakóhelyet. Ha pedig a tó helyzetének javítását célzó intézkedések sikeresek lesznek, akkor az extra támaszt adhat a piacnak.
