Kiborítják a magyar krumplit – amit észre se veszünk a boltban: siralmas helyzetbe került a hazai burgonya
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTraktor borítja ki a tároló mellé a 2025-ös magyar burgonyatermés megmaradt részét – ezzel a drámai képpel mutatta be a hazai ágazat helyzetét Göbölyös Károly, a Magosz Bács-Kiskun vármegyei Ifjú Gazda Tagozatának elnöke. Mint mondta, a gazdák hiába tárolták és hűtötték hónapokon keresztül a termést abban bízva, hogy tavasszal emelkednek majd az árak, a piac nem adott lehetőséget a burgonya jövedelmező értékesítésére.
– Ez itt a 2025-ös burgonyatermés maradéka. Azért borítjuk ki, mert amikor elindultunk a szabadföldi burgonyával, az importáru júniusban már a piacon volt. Olyan ár- és mennyiségi nyomás nehezedett a magyar termelőkre, hogy a saját terményünket sem tudtuk eladni – fogalmazott Göbölyös Károly.
A megmaradt készletet így már csak takarmányburgonyaként lehet hasznosítani. Ez különösen súlyos veszteség, mert a termelési költségeken túl a válogatás, a raktározás és az energiaigényes hűtés kiadásai is a gazdákat terhelték.
Európai burgonyahegy nyomta le az árakat
A magyarországi helyzet nem választható el az európai burgonyapiac válságától. A 2025-ös kedvező termés és a megemelkedett vetésterület hatalmas felesleget eredményezett Nyugat-Európában. A DCA Market Intelligence becslését ismertető PotatoPro szerint Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban és Németországban összesen mintegy 3,3 millió tonna eladatlan többlet halmozódott fel.
Csak Hollandiában 4,2 millió tonna étkezési burgonya termett, 900 ezer tonnával több, mint egy évvel korábban. Tavasszal még 500–600 ezer tonna keresett vevőt, Belgiumban pedig körülbelül 800 ezer tonna ragadt a raktárakban. A francia és a német felesleget egyaránt egymillió tonna körülire becsülték. A készletek egy része takarmányként, keményítőgyártásban vagy biogázüzemekben végezte – ugyanúgy, ahogy most a magyar gazdák eladhatatlan termése.
A túlkínálat előbb Németországból Lengyelország felé, majd Lengyelországból Magyarországra helyezett egyre nagyobb nyomást a piacra. A Világgazdaság korábbi összesítése szerint Lengyelországban 2025-ben csaknem hétmillió tonna burgonya termett, 18,4 százalékkal több az előző évinél. Miközben a belső felhasználás legfeljebb 5,5–6 millió tonna, az országba mintegy 160 ezer tonna importburgonya is érkezett. A lengyel nagykereskedelmi árak májusra éves összevetésben 43 százalékkal zuhantak, az olcsó lengyel áru pedig a magyar piacra is nagy mennyiségben jutott el.
A boltokban kevésbé látszott az összeomlás
Miközben a termelői árak meredeken estek, a vásárlók ennél jóval kisebb árcsökkenést érzékeltek. A Világgazdaság által korábban ismertetett adatok szerint a magyar burgonya átlagos felvásárlási ára 2023-ban még 217,6 forint volt kilogrammonként, 2024-ben azonban 170,2, 2025-ben pedig már csak 139 forint.
A fogyasztói átlagár eközben 421 forintról előbb 405, majd 386 forintra mérséklődött. Tavaly tehát a bolti ár már csaknem 2,8-szerese volt annak az összegnek, amelyet átlagosan a termelők kaptak. A piaci válság terhei így elsősorban a gazdáknál jelentkeztek.
A hosszabb távú kép sem biztató. Magyarországon 2025-ben 7,8 ezer hektárról 221 ezer tonna burgonyát takarítottak be, míg 2024-ben még 8,2 ezer hektárról 245 ezer tonnát. A termőterület tíz év alatt nagyjából megfeleződött. A hazai termelés ma már csak a fogyasztás 40–50 százalékát fedezi, miközben a 2000-es évek elején még mintegy 800 ezer tonnás volt a magyar termés.
Fagy és aszály fenyegeti az új termést
Göbölyös Károly szerint 2026 sem ígér könnyebb évet. Tavasszal fagykár érte az állományokat, ezt pedig tartós aszály és hőség követte. Az importnyomás mérséklődésének egyelőre szintén nincs egyértelmű jele.
Az európai piac ugyanakkor már megkezdte az alkalmazkodást. A North-Western European Potato Growers adatai szerint Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban és Németországban az étkezési burgonya területe 2026-ban összesen körülbelül 11 százalékkal, 604 ezerről 537 ezer hektárra csökkent. A termelők ezzel próbálják helyreállítani a kereslet és a kínálat egyensúlyát, miután a szabadpiaci árak hosszabb időn keresztül mindössze 0–2 euró között mozogtak száz kilogrammonként. A szervezet ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a hőhullámok és a vízhiány miatt még nem lehet megbízhatóan megbecsülni az idei termést.
A területcsökkenés idővel enyhítheti az importnyomást, ám a magyar gazdákat ez már nem feltétlenül menti meg. A termelési költségek, az öntözés és a korszerű tárolás beruházási igénye mellett egyetlen rossz értékesítési év is elegendő lehet ahhoz, hogy egy gazdaság felhagyjon a burgonyatermesztéssel.
Ha ez így folytatódik, azokat a középkorú termelőket is elveszítjük, akik több évtizede termelik a magyar burgonyát
– figyelmeztetett Göbölyös Károly. Arra kérte a fogyasztókat és a kereskedőket, hogy amikor lehetőségük van rá, hazai termelőtől származó magyar burgonyát válasszanak.
Szerinte ez már nem pusztán vásárlói ízlés vagy néhány forintnyi árkülönbség kérdése: ha a hazai termés nem jut piachoz, néhány éven belül tovább nőhet az ország importfüggősége, és nem marad elegendő gazda, aki magyar burgonyát állítson elő.
