Bővülő török logisztikai szektor

Törökország az évi 300 milliárd dolláros külkereskedelmi forgalmával és 22 milliárdos működőtőke-beáramlással a Közel-Kelet és Eurázsia egyik fő gazdasági szereplője – mondta Kursad Tüzmen külkereskedelmi miniszter a hónap közepén első alkalommal megrendezett Külkereskedelem és logisztika konferencián Mersinben. A török logisztikai szektor a külkereskedelmi forgalom bővülésével párhuzamosan gyorsan fejlődik, és volumene eléri a 15 milliárd dollárt. Az ágazatban mintegy 220 cég működik, és körülbelül 400 ezer embernek ad munkát, a befektetések pedig meghaladják az ötmilliárd dollárt. A szektor növekedési potenciálja a külföldi logisztikai vállalatok és a befektetési alapok érdeklődését is felkeltette, nemcsak Európából és az Egyesült Államokból, hanem Oroszországból és a Közel-Keletről is. Hangsúlyozta, hogy érdemes a logisztikába befektetni, illetve, hogy ha a logisztikai költségek csökkennek, akkor az hatással van más árakra is.

A miniszter kiemelte a három földrész találkozásánál lévő ország stratégiai földrajzi helyzetét, illetve hídszerepét Európa és a Közel-Kelet, valamint az ázsiai mediterránum között. Továbbá hogy Törökország az Ázsia és Európa közötti növekvő áruforgalomban döntő tranzit-, illetve hub- (logisztikai központ) országgá vált.

A szaktárca a logisztikai szektornak a török gazdaságban napról napra való növekedése miatt tartotta szükségesnek hogy a témában nemzetközi konferenciát rendezzen. Erre ezentúl évente kerül sor, de mindig más városban. Mersinre – amely egyike a mediterrán térség legfontosabb kikötővárosainak – logisztikai központként betöltött szerepe miatt esett elsőként a választás. A városnak fejlett infrastruktúrája, szabad kereskedelmi, valamint ipari zónája is van.

A közvetlenül a tengerparton épült új, impozáns konferencia-központból a rendezvény szüneteiben a résztvevők – közöttük e sorok írója – személyesen is megfigyelhették a nemzetközi kikötő forgalmát, a konténerekkel megrakott hajók érkezését és indulását. Az október 14–15-én rendezett mersini logisztikai konferencián 16 ország delegációja vett részt. Többek között előadást tartott a török szállítási miniszter, a kínai vasúti miniszterhelyettes, az OECD szakági főtitkára, valamint az ENSZ szakemberei, a Világbank vezető koordinátora, valamint az Európai Logisztikai Szövetség (ELA) magyar elnöke.

Sok érdekes információt hallhattak a részvevők az egy-egy jól kiválasztott téma köré csoportosított előadásblokkokban, illetve szekciókban. Néhány téma: globális versenyképesség, logisztika a globális versenyben és Törökország; a török állami vasút legújabb fejlesztései, logisztikai központok és külkereskedelem; a Selyemúton való szállítás lehetőségei; frissgyümölcs- és zöldséglogisztika; intermodális szállítás.

A konferenciával párhuzamosan nemzetközi logisztikai és szállítási kiállítást, valamint üzletember-találkozót is rendeztek. Az előbbin mintegy 150 török, illetve külföldi cég mutatkozott be. A kereskedelmi kapcsolatok bővítését célzó kétoldalú üzletember-találkozón pedig 24 ország – közöttük hazánk – cégeinek képviselői tárgyaltak a potenciális török partnerekkel az együttműködés lehetőségeiről. A rendezvény kiváló alkalmat kínált olyan konzultációkra, amelyek a régió – beleértve Közép-Ázsia, a Fekete-tenger, a Balkán és a Kaukázus térségét – üzleti lehetőségeinek erőteljesebb kihasználását célozzák.

Kozma József szerint a török családi vállalkozás tulajdonosában azonnal bizalmat keltett, hogy társaságuk szintén családi cég, és az abban tulajdonos és munkatárs feleségével együtt vettek részt a rendezvényen. Ezt bizonyítja, hogy még az otthonukba is meghívták őket, illetve rövidesen ők jönnek Magyarországra.

A vacsoránál üzletről nem esett szó, de a fehér asztal után megkezdett tárgyalásokat biztatónak tartja.

Kozma József szerint a török családi vállalkozás tulajdonosában azonnal bizalmat keltett, hogy társaságuk szintén családi cég, és az abban tulajdonos és munkatárs feleségével együtt vettek részt a rendezvényen. Ezt bizonyítja, hogy még az otthonukba is meghívták őket, illetve rövidesen ők jönnek Magyarországra.

A vacsoránál üzletről nem esett szó, de a fehér asztal után megkezdett tárgyalásokat biztatónak tartja.

Vélemény Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke figyelemre méltónak nevezte, hogy egy regionális központ fejlesztése érdekében a török kormány exponálta magát, és jelentős nemzetközi kapcsolatokat mozgatva képes volt a térség központjába, Mersinbe vonzani több földrész potenciális gazdasági figyelmét. Szerinte Magyarország hasonló aktivitást fejthetne ki például Záhony és térsége kihasználtságának és nemzetközi ismertségének növelése érdekében.

Szólt arról, hogy Mersin logisztikai főhadiszállás szerepének – ahogy a szakma nevezi, „hub” a Közép-Keleten és mediterrán térségben – speciális okai vannak, a földrajzi adottságokon túlmenően. A mersini kormányzóság elkészítette a térség logisztikai mestertervét, amelyet ma például Magyarországon nem szokás készíteni. Ennek keretében létrehozták a „mersini logisztikai platformot”. A lényege, hogy a térségben működő ágazatok – ezen keresztül a vállalatok – tevékenységét összehangolják a logisztikai szempontok figyelembevételével. A gazdaságilag és jogilag független vállalatok, amelyek sok esetben versenytársak, kapacitásaikat összehangoltan, ésszerűen és szinergikusan hasznosítják. Ez a módszer is ismeretlen a hazai szakmai közvélemény, illetve gazdaságirányítás előtt – mondta. Az itthon ismert és némileg hasonló „klaszter” abban tér el a látottaktól, hogy azok a hazai gyakorlatban ágazaton belüli együttműködésekre irányulnak, míg ott ágazatok közötti együttműködésekről is szó van. A szakember szerint megfontolandó lenne számunkra Budapest vonatkozásában létrehozni – először akár csak a logisztikai kapacitások összehangolására – egy logisztikai platformot. Kiválóan támogatná a Magyar logisztikai stratégiában (MLS) megfogalmazott célokat. Emlékeztetett arra, hogy a Logisztikai Egyeztető Fórum (amelynek tavaly soros elnöke volt) 2007. évi munkája során a Logisztikai Zászlóshajó, majd a MLS kidolgozása során igyekezett hasonló elvek mentén dolgozni, de a jelenlegi közigazgatási szabályozás nem tette lehetővé azok alkalmazását.

Sajnálatosnak nevezte, hogy erre a tanulságos rendezvényre kevés magyar figyelem irányult mind az üzleti, mind a gazdaságirányítás vezetői részéről. Bízik abban, hogy a hét főből álló hazai küldöttségnek lesz módja a szerzett tapasztalatok minél szélesebb körben való ismertetésére, és a jó módszerek, eljárások hazánkban is bevezetésre kerülnek.

A Bertrans Zrt. már 2005 óta dolgozik két török cégnek – mondta lapunknak Cartwright Éva vezérigazgatói tanácsadó. Elsősorban vámkezelést végeznek számukra, mivel a földrajzi helyzetüknél fogva – a társaság Kecskeméten van – a török szállítmányozók tranzitútjába esnek, olyannyira, hogy az M5-ös mellett egy Magyarországon élő török vállalkozó parkolót is kiépített. A Bertrans sok, itt pihenni megálló török kamionnak cseréli át az EU-n kívüli vámokmányait, így nem kell minden uniós országban vámkezelniük. Ez pedig előnyös nekik.

Ezenkívül gyűjtőáru-ügynöki tevékenységet is ellátnak partnereik számára: a náluk lerakott gyűjtőárut terítik, illetve a Törökország felé szállítandókat összegyűjtik.

Mersinbe azért jött el a kecskeméti társaság képviselője, hogy az Isztambultól délre lévő cégekkel is megismertessék szolgáltatásaikat. Erre jó alkalomnak bizonyult a kétoldalú üzletember-találkozó, ahol sok érdeklődő kereste meg. Főleg a vámkezelés érdekelte őket, de volt, aki képviseletet akart. Cartwright Éva reméli, lesz folytatása az ott megkezdett tárgyalásoknak.

Szólt arról is, hogy a Bertrans a nemzetközi forgalomban török szállítmányozókkal is dolgozik. Így mersini részvételének másik célja újabb partnerek keresése volt. Erre is kapott ajánlatot.

-->