Terítéken a Petrom-üzlet
„Akkor jöhetne létre magyar–román energiaipari együttműködés, ha az OMV-nek megszűnne a térségben lévő mostani pozíciója. Ehhez Romániában vissza kellene államosítani az osztrák cég által 2004-ben megvásárolt Petrom olaj- és gázipari társaságot, s a 2004-ben tíz évre megszerzett szénhidrogén-termelési koncessziókat is vissza kellene szerezni tőle. A román állam mérlegeli e lehetőségeket” – mondta a Világgazdaságnak a román parlament külügyi bizottságának tagja. Cozmin Gusát annak kapcsán kérdeztük, hogy a keddi energiafórumon Orbán Viktor volt miniszterelnök többek között a térség országai számára közös energiapolitika létrehozását sürgette. Érdeklődésünkre C. Boyden Gray, az USA eurázsiai energiaügyi különmegbízottja Amerika részéről támogatandónak minősítette az ötletet.
A fórumon Gusa emlékeztetett: Romániának az uniós csatlakozás fejében fel kellett adnia
az Oroszországgal való együttműködését és energiafüggetlenségét a beígért, de azóta sem létező közös uniós energiapolitikáért. Eladatták vele három legnagyobb energiavállalatát az uniós OMV-nek, a Ruhrgasnak (ma E.On) és a GdF-nek a piaci ár
tizedéért, sőt, tíz évre az olaj- és gázkoncesszióit is. Nehezményezte, hogy az OMV már az első évben kétszer annyi profithoz
jutott a Petromból, mint amenynyiért megvette. Ezzel szemben a Ziarul Financiar román üzleti lap 2004-es beszámolója szerint az OMV lényegében piaci áron vásárolt. A részvényenkénti 2158 lej ugyan alatta van a megállapodás aláírása idejére már 2800-ra felfutott árnak, de az már a tárgyalások hatására a mintegy 20 százalékos spekulációs növekedés beárazódása. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a vevő megörökölte az OMV-hez képest egyharmadnyi hatékonysággal működő Petrom 600 millió dolláros kinnlevőségét is. A Petromnak – honlapja alapján – az adásvétel évében 974 millió lejes (124 millió dolláros) vesztesége volt. A 2005-ös 472 millió dollárnyi adózott eredmény pedig messze nem a kétszerese 669 millió eurós vételárnak, amelyet az OMV nem az egész, hanem csak a Petrom 33,34 százalékáért fizetett. Ezenkívül a Petrom a nyereségének egésze a mai napig sem az – azóta egyébként már 51 százalékos tulajdonossá vált – osztrák cégé.
„Ismerjük a Petrom visszavásárlására vonatkozó egyedi véleményeket, de ilyen hivatalos román terv nincs, az OMV és a román kormány kapcsolata pedig rendezett” – válaszolt a Világgazdaság erre vonatkozó kérdésére Thomas Huemer, az OMV szóvivője. Cége eddig 3,4 milliárd eurót fordított a Petrom finomítóinak, értékesítésének, szénhidrogén-feltárásának és termelésének fejlesztésére, a társaság ma a legnagyobb romániai adófizető. A szóvivő hangsúlyozta: az adásvétel átláthatóan, az IMF és az EU ellenőrzésével folyt.
Cozmin Gusa a lapunknak elmondottakban nehezményezte még, hogy bár Románia teljesítette a csatlakozási feltételeket, Magyarországgal ellentétben 2004-ben mégsem engedték be az EU-ba. Hazánk tehát hozzá képest így előnyökhöz jutott, például Magyarországgal tárgyal a Gazprom arról a föld alatti gáztárolóról, amelyet hét éve még Erdélyben akart létrehozni. Románia a napokban újra felvette a kapcsolatot a Gazprommal, de a korábbinál sokkal rosszabb pozícióból. Hét éve még 90 százalékban önellátó volt olajból és 70 százalékban gázból, ma az előbbinél az arány nulla, az utóbbinál 30 százalék. A Gazprom szerdán Romániának a Déli Áramlat vezetékprojekthez való csatlakozásáról tárgyalt. Cozmin Gusa szerint az országát átszelő szakasz rövidebb lehet, mint a bolgár.
