Átgyűrűzik a többletadó

Érvényesíteni fogják áraikban a megemelt társasági adó hatását az érintett versenypiaci energiatársaságok. Emiatt romlik vevőik, az ipari fogyasztók versenyképessége, meginog a hazai üzleti környezet stabilitása, kiszámíthatósága, összességében pedig csökken az ország tőkevonzó képessége – jósolják a lapunk által megkérdezett üzletemberek. Az Országgyűlés hétfőn szavaz a Robin Hood-adóként ismert 8 százalékos tehernövelésről. A pénzt az energiaágazat öt csoportjától szedik majd be, ezek a szénhidrogén-termelő, az olajtermék-előállító és -kereskedő, a versenypiaci áramkereskedő, a versenypiaci gázkereskedő, valamint az 50 megawatt beépített kapacitás fölötti áramtermelő társaságok.

Az így beszedendő 30 milliárd forintból a hazai távhőellátás versenyképességét szándékozzák javítani. Ennek mikéntje azonban a szakértők szerint pillanatnyilag több mint nyitott. Ráadásul az adóemeléssel ennek az összegnek éppen a kétszerese gyűjthető be – számolták ki a Magyar Ásványolaj Szövetségnél a 2007-es cégadatok alapján. A társulás alelnöke, Varga István szerint a következő évben viszont megeshet, hogy a megcélzott vállalatok adóalapja a megromlott működési feltételek miatt olyan szintre csökken, hogy az adó vakon lövés lesz a sötétbe, vagyis már nem is lesz mit megadóztatni.

„Az ország vezetésének a dolga, hogy hogyan határoz az érvényes adókról és járulékokról, az viszont a versenypiaci szereplőké, hogy e döntéseket hogyan fordítják le saját nyelvükre az adott gazdasági környezetben” – válaszolt lapunknak Varga István, aki a Shell Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója is. Hangsúlyozta, hogy cége teljesíti adófizetési kötelezettségeit, de a Shellt sem kerülik el a fenti kedvezőtlen hatások, amelyek miatt nyeresége jelentős csökkenésére számít.

Bár az adó eredményrontó tétel a számviteli szabályok szerint, nem pedig költségelem, most költségként fog működni, vagyis áremelő hatású lesz – válaszolt Hornai Gábor, a CEZ Magyarország Kft. ügyvezetője. Az adó ugyanis rontja az érintett magáncégek tulajdonosai befektetett tőkéjének megtérülését, ezzel a cég részvényeinek árfolyamát is, elkerülhetetlen tehát, hogy áremeléssel reagáljanak. A lépést megkönnyíti, hogy a magyarországi árampiacon nincs valódi verseny. Ha lenne, az ár akkor is a piac által elfogadott legmagasabb szinten alakulna ki. A CEZ, ahogyan az adóemelés fő, közvetlen áldozatának tekintett Mol Nyrt. is, kivárja az adó ügyében a végső szavazást, mi-

előtt a soron következő lépésekről döntene. Az olajcég egyelőre nem is kívánt nyilatkozni.

Ha drágul a versenypiaci áram és gáz, a szabályozott energiapiacon viszont nem nő sem az adó, sem az ár, megeshet, hogy megmaradnak egyetemes szolgáltatóiknál, akik tehetik, még akkor is, ha éppen a szabadpiacra készültek volna. „Erre valóban van esély, de ez nem célja a Robin Hood-adónak” – válaszolt a felvetésre Kiss Péter, a KPMG energiaelemző csoportjának vezetője. Ám szerinte ügyelni fognak a versenypiaci energiacégek arra, hogy megtartsák versenyképességüket valódi riválisaikkal, az egyetemes szolgáltatókkal szemben. (Árutöbblet híján egymásnak nem versenytársaik.)

„Ha versenypiaci szereplő lennék, nem nyelném le a be nem tervezett többletkiadást, hanem megpróbálnám más csatornán visszaszerezni” – mondta. Az érintett energiacégek tulajdonosai mellett a társaságok vezetői is ebben érdekeltek.

„A lényegében nulla árréssel dolgozó egyetemes szolgáltatóknak nem előny, ha a versenypiaci áram drágulása miatt tartanak ki mellette az ügyfelei” – reagált az Elmű-Émász csoport szóvivője. Boross Norbert is áremelkedésre számít, bár elképzelhetőnek tartja, hogy az Elmű és az Émász a versenypiacon ezt a hatást igyekszik majd nem továbbhárítani.

Kérdés, lesz-e egyáltalán adóemelés. Közléseik szerint az ellenzéki pártok várhatóan nem szavazzák meg a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a jövőre bevezetendő Robin Hood-adót is.

A Tiszai Vegyi Kombinát nem nyilatkozott, ám korábban közölte, hogy anyagköltségei tavaly 13 százalékkal nőttek a nagyobb energiafelhasználás és a magasabb árak miatt. Annyi biztos, Robin Hood nyila ha nem is szíven találja, de mindenképpen súrolja a nagy energiaigényű gyógyszergyártókat és vegyipari cégeket. SZI

A Tiszai Vegyi Kombinát nem nyilatkozott, ám korábban közölte, hogy anyagköltségei tavaly 13 százalékkal nőttek a nagyobb energiafelhasználás és a magasabb árak miatt. Annyi biztos, Robin Hood nyila ha nem is szíven találja, de mindenképpen súrolja a nagy energiaigényű gyógyszergyártókat és vegyipari cégeket. SZI-->