Cégvilág

Ellehetetlenülő cégek

Kormányzati lépéseket várnak a Németországban vállalkozó magyar cégek, hogy megszűnjön az APEH „rövidlátó” járulékbeszedési gyakorlata, mely ötszáz vállalkozást hoz kétségbeejtő helyzetbe, s nyolcezer munkahely megszűnését vetíti előre. Röviden így lehet összefoglalni annak a szakmai konzultációnak a célját, amelyet Kölnben rendezett a hét végén az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Az érintett cégek vezetői közös nyilatkozatban foglalták össze sérelmeiket, problémáikat, ugyanakkor a megoldásra is kínáltak javaslatot.

Mint arról már lapunk is beszámolt, az utóbbi időben egyre hangosabban tiltakozott a szakmai szervezet amiatt, hogy a magyar adóhivatal – megváltoztatva korábbi jogértelmezését és ellenőrzési gyakorlatát – a külföldön tartósan foglalkoztatott dolgozók teljes munkajövedelmét tekinti járulékalapnak – a munkaszerződésben megállapított személyi alapbér helyett –, és a különbözetet 2–5 évre viszszamenőleg követeli. Emiatt egy-egy cégnek akár több százmillió forintot kellene pótlólagosan megfizetnie. Méltánytalannak tartják az elbánást, ugyanakkor a jelenlegi piaci helyzetben – ahol ugrásra készen áll a román, a lengyel és a cseh konkurencia – nem is tudnák áraikban érvényesíteni ezt a mintegy 29 százalékos többletköltséget.

Ez a vállalkozói kör teljesíti a Németországba irányuló 300 millió eurós éves szolgáltatási export több mint kétharmadát – világította meg lapunknak a probléma jelentőségét Koji László, az ÉVOSZ alelnöke. A kialakult helyzetben a cégek egyre halogatják németországi szerződéseik meghosszabbítását, pedig régebben október–novemberben már túl voltak ezeken a megállapodásokon. Ha kényszerűen ki kellene vonulniuk a német piacról és csődbe mennének, egyáltalán nincs esély az általuk foglalkoztatott nyolcezer dolgozó magyarországi elhelyezkedésére – tekintettel a gazdasági recesszióra s az építőipar tartós lejtmenetére. Az elmúlt másfél év alatt a piac jelentősen beszűkült, a hazai foglalkoztatottak közül legalább 20 ezren kaptak már felmondólevelet.

Az érintett vállalkozások vezetői kérik, hogy az adóhivatal térjen vissza a korábbi ellenőrzési gyakorlatához, a megváltozott jogszabály-értelmezés „ne tegye tönkre a húsz év alatt kialakított üzleti és foglalkoztatási kapcsolatokat”. A közös álláspontjukat tükröző nyilatkozat olyan törvénymódosítást indítványoz 2009-re, amely tekintettel van a költségvetési szempontokra, ugyanakkor nem lehetetleníti el a szolgáltatási exportot teljesítő vállalkozásokat, s egyúttal figyelembe veszi azt a tényt is, hogy ezek a cégek dolgozóik után – a teljes körű, ingyenes ellátás érdekében – Németországban nagy összegű baleset- és egészségügyi biztosítást kötnek. Javaslatuk szerint tartós külföldi foglalkoztatás esetén vagy a mindenkori minimálbér kétszerese, vagy az előző évi ágazati átlagkereset legyen a járulékfizetés alapja. Ezzel egyúttal azt is elismerik: nem életszerű, hogy egyes cégek csak a minimálbért adják személyi alapbérként külföldre kiküldött dolgozóiknak.

Áttelepülnének a magyar cégek

Többen azt fontolgatják, hogy Németországban alapítanak céget – mondta kérdésünkre Szabad Lajos, az Inconex Kft. ügyvezető igazgatója, az ÉVOSZ németországi vállalkozási tagozatának elnöke. Ám a magyar egyéni munkavállalók ottani foglalkoztatását egyelőre komoly adminisztrációs akadályok nehezítik, s ezek a gátak előreláthatólag 2011-ig meg is maradnak – tette hozzá. Egyébként ebben az esetben „csak” 13,4 százalékos többletköltséggel kellene számolniuk a cégeknek.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek