A fizika világa távolinak tűnhet a mindennapi életünk apró mozzanataihoz képest, pedig a kutatások ott vannak a mindennapjainkban anélkül, hogy tudnánk róla. A Science Expo keretein belül erről és még sok számunkra talán felfoghatatlannak tűnő témáról beszélgettünk Papp Eszter fizikus – tudományos nagykövettel. Az Expo célja kihozni a tudományt a laborból. Testközelbe kerülhetünk a matematikai, a fizikai és a kémiai kutatásokkal a rendezvény ideje alatt. A Magyar Tudományos Akadémia idén ünnepli 200. évfordulóját és ez nagy szerepet játszik a következő napokban.
Papp már egész kiskorában elkezdett érdeklődni a természet, a szervezet és a világ működése iránt, de ez nála nem állt meg egyszerű kíváncsiságnál. Az iskolai fizikaórák alatt rengeteg projektalapú feladatban vehetett részt, például tervezett űrrakétát vagy épített speciális mikroszkópot is, mindezt akkori tanára kérésére.
Mivel foglalkozik a fizika?
A laikus emberek számára sokszor felfoghatatlan, hogy mivel is foglalkoznak a fizikusok. Sokszor ez a munka nagyon elvontnak és idegennek tűnik számunkra. Pedig a valóságban azzal foglalkoznak, hogy a világ folyamatait lefordítsák a matematika nyelvére és ezekben mintázatokat fedezzenek fel. Ezeket a számításokat sok helyen fel lehet használni, például a tőzsdei folyamatokat is le lehet modellezni és erre ugyanazt a formulát lehet alkalmazni, mint a hőterjedésre.
A fizika egy nagyon sokszínű terület és összességében a világ megértése a cél.
Egy gyakorlati példával közelebb tudjuk hozni a témát. Jelenleg egy számítógép olyan kapcsolókkal rendelkezik, amelyek terahertzes tartományban mozognak, de a femtoszekundumos lézerek kutatásainak köszönhetően a jövőben ezek elérhetik a petahertzeset, azért, mert ezek a lézerfelvillanások olyan nagyon rövid ideig tartanak, hogy a számítógép általuk százezerszer gyorsabb lehet.
De mi az a femtoszekundum?
A femtoszekundum a másodperc egybilliárd része, ami azt jelenti, hogy 1000 billió femtoszekundum van egyetlen másodpercben.
(Az egybilliárd egy milliárd milliót jelent – a szerk.)
Úgy kell elképzelnünk, mintha egy másodperc nagyjából 31,7 millió évnek felelne meg. Ezt használják a kémiai reakciók mérésére vagy a fény terjedésére is, de például szürkehályog-műtétek elvégzésénél is alkalmazzák a gyakorlatban a femtoszekundumos lézert.
A mesterséges intelligencia napjainkban egy elkerülhetetlen téma és a fizikában sincs másképp. Viszont fontos arra figyelnünk, hogy nem helyettünk dolgozik, hanem velünk együtt. Esetenként megkönnyítheti a kutatás folyamatát, mert gyorsabban tud cikkeket, forrásokat keresni és egyszerűbben átlátja a rengeteg adatot. Vannak természetesen kiemelkedően pozitív hozadékai is az MI tudományos alkalmazásának. Erre jó példa az ELTE egyik kutatása, ahol mesterséges intelligenciát használtak a mammográfia áttekintésére. Sikerült egy olyan szoftvert fejleszteni, ami már nagyon korai stádiumban kiszűri az elváltozásokat.
A gyerekek a jövő
A fizika, kémia, matematika nagyon ijesztő lehet az iskolások számára. Papp azt javasolja nekik, hogy ne menjen el a kedvük egy-egy kudarc után, mert ha igazán érdekel valami, akkor kutatnod kell és utána kell menned, hiszen így lesz valakiből jó szakember. Mindig van, aki máshogyan gondolja vagy aki jobb lesz nálunk, de ez nem jelenti azt, hogy nekünk ne lenne helyünk a tudományban, mert a tudás mindenkié. A lényeg, hogy ne adjuk fel a kíváncsiságot, mert az visz előre.
