Óraigazítás és szívinfarktus
A téli időszámításra áttérve az első, hosszabb hétfői napon kevesebb a szívinfarktus, mint egyébként a hét kezdetén. A nyári időszámításra váltva viszont három napon át többen kapnak infarktust, mint a megelőző hetekben – számolt be a New England Journal of Medicine orvosi szakfolyóirat egy magyar kutató által vezetett svédországi tudományos vizsgálat alapján.
A magyar származású Janszky Imre és kollégája, Rickard Jung svéd kutató – a stockholmi Karolinska Intézet munkatársai – megvizsgálta, hogy az évente ismétlődő óraátállítás miként befolyásolja a szívinfarktus előfordulását. Svédországban 1987 óta pontos nyilvántartást vezetnek az átállítás előtti és utáni hetek infarktusainak számáról.
Az, hogy a nyári időszámításra történő áttérést követő három munkanapon jelentősen megnőtt az ilyen esetek száma, azért különös, mert az is ismert, hogy a szívinfarktus leggyakrabban egyébként is hétfő reggel következik be, de az óraátállítás utáni hétfő, kedd, szerda a szokásos hétkezdethez képest is drámainak bizonyult. Az őszi átállításkor kevesebb az infarktus. Az is kiderült, tavasszal a nők, ősszel a férfiak körében bizonyult gyakoribbnak a megbetegedés, s főleg a 65 évesnél fiatalabbakat érintette. VG
Az óraátállítás feltalálója
Az óraátállítás gondolata Bejamin Franklintől, a villámhárító és a bifokális szemüveglencse föltalálójától, származik, aki Párizsban vendégeskedve számította ki, mennyit tudna a francia főváros 100 ezer lakója az időszámítás módosításával megtakarítani. Manapság évente másfél milliárd ember állítja át az órát, hogy a nappali világításból egyórányit nyerjen.
