Drágábban utazunk, mint a rómaiak? Drasztikusan nőne a parkolási díj

Minden csak megközelítés kérdése: ahhoz képest, hogy tavaly átlagosan 13 százalékkal emelkedtek a BKV jegyárai, nem is olyan vészes, hogy 2009-re csak 7,9 százalékos tarifaemelést javasolt a cég. Így akár örülni is lehetne az alacsonyabb mértékű drágulásnak, ha nem tudnánk, hogy a jövő évi inflációt 4,5 százalékra jósolták a Pénzügyminisztérium szakemberei.

Ha a Fővárosi Közgyűlés jövő héten megszavazza, akkor 9000 forint lesz a dolgozói havi bérlet, viszont ezzel Budapest közigazgatási határán belül a MÁV- és a Volán-járatokon is lehet majd utazni. Tehát kombinált bérletért fizethetnek a budapestiek, aminek értelmes kihasználhatósága minimum megkérdőjelezhető. Ugyanis olyan olcsóbb bérlet nem lesz, ami a vonatra és a távolsági buszra nem érvényes. A tanuló- és a nyugdíjasbérletek ára potom háromszáz forinttal drágulva 3550 forint lehet.

Újdonságként reklámozza a BKV a 27000 forintos negyedéves bérletet, pedig csak egy korábban megszűntetett bérletfajtát dob újra piacra a cég. Szintén az élet apró öröme, hogy a vonaljegyek ára még mindig nem éri el a 300 forintos álomhatárt, hiszen 290 forintot javasolt a városvezetés, ami 20 forinttal több a jelenlegi árnál. Jövőre megszüntetik azt a drágább éjszakai jegyet, amelyet egy éve a BKV akkori vezetői szorgalmaztak, vagyis ismét ugyanazzal a jeggyel lehet majd utazni éjjel. mint nappal.

Újdonság az is, hogy jövőre a metrón 460 forintért bevezetik az egy órán át érvényes jegyeket, amelyekkel tetszőlegesen át lehet szállni más vonalakra. Összességében 2,7 milliárd forint többletbevételre számít a BKV a tarifaemelésekből. Mindez azonban nem nyugtatja meg a buszágazat szakszervezeteit, amelyek a rossz gazdasági helyzet miatt december 18-án munkabeszüntetést tartanának.

Akár jövő év áprilisától bevezethető lesz Budapesten az egységes parkolási rendszer. Jelenleg három parkolási társaság működik, az egységes stratégia szerint azonban ezt az ügyfelek a jövőben nem érzékelnék. A társaságoknak vállalniuk kell, hogy ugyanolyan funkciójú automatákat és ügyfélhonlapot üzemeltetnek majd. Cél, hogy a parkolási díjakat a BKV tarifáihoz igazítsák. Ez várhatóan átlagosan ötven százalékos emelést jelent. Például a budai Vár és a Belváros egy részén, a legdrágább területeken két BKV-jegy ára lenne a parkolási díj maximális összege. A legkisebb díjfizetési övezetben pedig a BKV-jegy árának negyedét kellene fizetni a parkolásért óránként.

„Fájni fog. Jellemző, hogy míg az elmúlt években a BKV-vonaljegy ára 70 százalékkal emelkedett, addig a parkolási díjak 2001 óta nem változtak, így reálértéken 22 százalékkal lettek alacsonyabbak” – magyarázta lapunknak Gyarmati Zoltán, a Parking Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a fizetős rendszert bővítik – például Csepelen vagy Zuglóban –, zónákra osztják, és a ma még ingyenes főutakon is pénzt kérnek majd. A jövőben a helyi lakosok csak az első autóhoz kapnának ingyenes parkolási engedélyt, ha második kocsi is van a családban, arra 90 százalékos kedvezményű engedély jár, a további autókra viszont semmilyen. Erre azért van szükség, mert jelenleg van olyan belvárosi kerület, ahol hatezer közterületi parkolóhely van, miközben több mint hétezer ingyenes lakossági engedélyt adtak ki.

A főváros a parkolásból befolyó bevételt egy alapban különítené el, amelyből az ígéretek szerint tömegközlekedést és a parkolást fejlesztenék. „A városháza akár ultimátumra is kész a kerületekkel szemben. Ez azt jelenti, hogy a kerületek által kért zónabővítésre és díjemelésre csak akkor bólint rá a főváros, ha a kerület partner a bevételek megosztásában” – hangsúlyozta Gyarmati. A jelenlegi rendszerben a parkolási díjak 20 százalékát kapja a főváros, 80 százalékát a kerületek. Az új stratégia kidolgozása során a városvezetés azt akarja elérni, hogy a főváros a bevételek legalább felével rendelkezzen.

-->