Vezetéken már csak az internet kelendő

Már több mint másfél millióan interneteznek Magyarországon vezetékes széles sávú hálózaton – derül ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) legutóbbi jelentéséből. Ugyanakkor továbbra is homály fedi az egyébként ugyancsak dinamikus növekedésűnek feltételezett mobilinternet mögött húzódó számokat, mivel a hatóság és a szolgáltatók között még mindig vannak a piaccal kapcsolatos értelmezési viták. Mindeközben nem meglepő, hogy a vezetékes hálózat másik célterületén, a hangszolgáltatásban zsugorodik az előfizetői szám.

A hagyományos telefonvonalon széles sávú internetszolgáltatásra előfizetők száma októberben 0,4 százalékkal, 789 ezerre nőtt, míg a gyorsjelentésben szereplő négy legnagyobb kábelmodemes szolgáltató (UPC, T-Kábel, FiberNet, Digi) széles sávú internetre előfizetőinek száma 2,6 százalékkal, 517 ezerre bővült.

A négy kábelszolgáltató részesedése a teljes kábelmodemes piacon mintegy 70 százalékos, így a széles sávú internetszolgáltatásra kábeltelevíziós hálózaton keresztül előfizetők száma országosan 718 ezerre emelkedett október végére. Az ADSL- és kábelmodemes előfizetések száma a hónap végén 1,507 millió volt Magyarországon, az egy évvel korábbi 1,269 és a 2007. végi 1,327 millió után.

A vezetékes vonalak száma egy hónap alatt 21 ezerrel, 3,124 millióra csökkent, a 100 lakosra jutó előfizetések száma a szeptember végi 31,34-ról 31,13-ra mérséklődött.

Uniós összevetésben Magyarország a 27 tagállam középmezőnyében van az internethez hozzáférők számát tekintve – ezt a GKIeNET felmérése állapítja meg. Hazánkban az idei első fél év végén a felnőtt lakosság közel felének van valamilyen internet-hozzáférése. Európa 800 millió lakosának – beleértve a 141 milliós Oroszországot – kevesebb mint fele, megközelítőleg 385 millió ember fér hozzá valamilyen módon a világhálóhoz. A világ egészét vizsgálva ázsiai országok állnak a dobogón: legfelső fokán Kína 253 milliós netközösséggel, az ezüstérmes Japán 94 millióval, a bronzérmes Dél-Korea 60 millióval. SGy