Már a borra sem elég a jatt?

Csekély összeg az, amelyet ma egy felszolgáló borravalóként hazavihet, mégis a legtöbb helyen az alacsonyra szorított fizetés mellett ez adja a megélhetés fedezetét. Az előrejelzések szerint az idén mintegy 20 százalékkal csökken a vendéglőbe járók száma, a szállodaiparban legjobb esetben is stagnálásra számítanak. A turisták és az étterembe látogatók várhatóan a „jatton” is spórolnak majd.

Böröcz Lajos, a Magyar Vendéglátó Szövetség (MVSZ) főtitkára szerint még mindig sok az olyan vendéglő, ahol fizetés nélkül alkalmaznak pincéreket, s kizárólag a borravalót kaphatják meg, holott ez illegális foglalkoztatás. Másutt pedig a befolyt borravalóból a nap végén a szakács is részesedik, annak ellenére, hogy a pluszpénzt általában a felszolgálásért adják. Az idén arra számít, hogy csökken a forgalom, és a jattal is fukarabbul bánnak majd a vendégek.

Hasonló tendencia indult el korábban a hazai szállodaiparban is – véli Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség főtitkára. Egyre kevesebb a tehetős vendég, aki a szokás szerinti borravalót adja. Mivel az elmúlt években jelentősen romlott a hotelek, éttermek jövedelmezősége, a munkaadók a munkaerőn és béreken is kénytelenek takarékoskodni, s így a csökkenő borravalót a munkáltatók nem tudják kompenzálni. Emiatt az olcsóbb, gyengébb képességű dolgozók maradnak a szakmában, ez pedig előbb-utóbb a minőség rovására megy – hangsúlyozza Kovács István. A szállodaiparban legtöbbször a londiner, a portás vagy a kocsikezelő zsebébe kerül pluszjuttatás, de jobb helyeken a szobalánynak is jut belőle.

Piaci szakértők szerint a magyarok, ha elégedettek a szolgáltatással, nem fukarkodnak a borravalóval, a legtöbb extrapénz mégis a jobbára külfödi vendégeket kiszolgáló budapesti egységekben a legmagasabb. A forgalmas vendéglátóhelyeken, ahol csúcsszezonban több külföldi turista is megfordul, a pincérek az alapfizetésükön felül akár 100-150 ezer forintot is hazavihetnek egy hónapban. Az átlag azonban ennél jóval szerényebb: egy hazai étteremben dolgozó felszolgáló havonta nagyjából 70-80 ezer forintos alapbért kap, ezen felül hozzávetőleg 20-30 ezer forint a borravaló.

Nagyjából ez az az összeg, amelyet az adóhatóságnak is bevallanak. Bakonyi Ágnes, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szóvivője lapunk megkeresésére elmondta, hogy 2007 óta, amikortól az szja-bevallásban külön sorban kell feltüntetni a borravalót, ugrásszerűen megemelkedett a bevallott jövedelem: tavaly mintegy 4000 bevallásban töltötték ki a pluszpénzre vonatkozó rubrikát, összesen 1,1 milliárd forint értékben (ez személyenként 23 ezer forintot jelent havi bontásban). Mindazonáltal azt, hogy valaki esetleg nem vallotta be a vendégektől kapott pluszpénzt, vagy hogy a tényleges öszszeget tüntette-e fel a bevallásában, gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni – tette hozzá.

A borravaló hivatalos formáját, a felszolgálási díjat 20 százalék forgalmi adó és nyugdíj-biztosítási járulék is terheli. Tehát, ha a munkáltató a számlán pluszként felszámítja ezt az általában 10-15 százalékos tételt, a pincérek csak a 20 százalékos áfával és a 15 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékkal csökkentett összeget kapják kézhez. Mindezt azonban csak akkor, ha a számlán megjelenő szervizdíjat osztják meg. Ha a felszolgáló zsebbe kapja a borravalót, az „adó- és járulékmentes”, hiszen a hatóság számára láthatatlan.