A puding próbája: nem csak "teljes tejből" készülnek

Nézzünk körül a polcokon a pudingok között. A címkék tartalma terméktől függően változik. A Zott Monte csokipudingján például szerepel a tápérték, a zsír- és szénhidráttartalom és az, hogy 48 százalék teljes tejet tartalmaz. A Profi termékén a következőket találjuk: fölözött tej, tejsavkészítmény, tejszín 9 százalék. A Campina puddis 64 százalék teljes tejet tartalmaz. A Zott szívecskén  a cég másik termékéhez hasonlóan szerepelnek a tápérték információk. Ezen kívül tartalmaz tejsavót és cukrot, hogy mennyit, az nem derül ki.

Az összetevők között szerepel a kakaós puding vaníliás öntettel, ez adja a termék 40 százalékát, hogy ez mit takar, az nem derül ki. A Milli vanília pudingja tartalmaz édes tejsavót, sovány tejet, tejszínt. A cég a tömeg százalékában adja meg a zsír mennyiségét. A Danone Danette-jének elülső cimkéjén olvasható, hogy 80 százalék teljes tejet tartalmaz. A hátoldalon a megnevezés ízesített teljes tejkészítmény, amiről annyi derül ki, hogy 4,2 gramm zsírt tartalmaz. Vagyis minden pudingon más adatok, sokszor más mértékegységgel szerepelnek. A vásárló számára mindegyik puding, a gyártó azonban különböző megnevezéseket alkalmaz.

A Danone kérdésünkre leszögezte: nem változtatnak a Danette reklámokon, mivel azok lényege, hogy termékük 80 százalék teljes tejet tartalmaz. Jelenleg általánosan véve jelölési jogszabály nem írja elő részletes tápértéktáblázat feltűntetését élelmiszereken. A vonatkozó rendelet csak abban az esetben írja elő ezek feltüntetését, ha az adott termékre tápanyagösszetételre vagy egészségre vonatkozó állítást tesz a gyártó. Jelen esetben ez nem áll fent.

Ők mégis önkéntesen feltűntetik az INBÉ (Irányadó Napi Beviteli Érték) jelölést, vagy ahol a csomagolóhely kis mérete ezt nem teszi lehetővé, azok esetében a weboldalunkon megtalálhatóak részletesen ezek az információk minden egyes termékre és ízre bontva külön-külön – fogalmaz a Danone. A cég hangsúlyozza, hogy a jelöléseket meghatározó jogszabályt az EU jelenleg vizsgálja. Mint írják, a rendelettervezet hazánkban - az érintett hatóságok aktív hozzáállásának köszönhetően - széleskörben és folyamatosan egyeztetésre kerül.

A hazai élelmiszer jelölési szabályok teljes mértékben azonos az unió más tagállamaiban alkalmazott előírásokkal, beleértve azokat a jelenleg még önkéntesen használt jelölési elemeket is, amelyeket az előállítók, forgalmazók egyre gyakrabban használnak a tápértékjelölés figyelemfelkeltőbb kifejezésére. A jelölési szabályok tehát azonosak, a gyakorlat pedig attól függ, hogy a gyártó/forgalmazó mennyire folytat jogkövető magatartást, és ez - legalább is számunkra – úgy tűnik, független az országhatároktól – mondta el Lugasi Andrea, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudomány Intézet (OÉTI) főigazgató-helyettese. A tejtermékek esetében az irányadó a Magyar Élelmiszerkönyv, amely az egyes termékek összetevőit határozza meg.

Állományuk folyékony, zselírozott vagy szilárd lehet. A termék nem tartalmazhat olyan összetevőt, amely a tej komponenseinek helyettesítésére szolgál.

Mint mondta, az OÉTI a tápanyag összetételre és az egészségre vonatkozó állításokról ad szakvéleményt . A fogyasztó megtévesztése, az előírásoknak nem megfelelő címke és reklám esetén elsősorban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatásköre. Az általános élelmiszer-jelölési szabályok most vannak revízió alatt az Európai Unió szintjén.

Az új előírás tervezete számos olyan elemet tartalmaz, amely a korábbinál pontosabb szabályozást igényel (olvasható legyen, betűméret nagysága, szövegek kontrasztossága, és hasonlók), illetve amelyek a fogyasztók jobb tájékoztatását hivatottak elősegíteni. Ebben szerepel például a kötelező tápértékjelölés, melynek tervezett elemei az energia, a szénhidrát - ebből cukor -, a zsír - ebből telített zsír -, a nátrium (só) mennyisége, az allergén anyag jelenlétének kötelező megjelenítése a nem csomagolt, és a közétkeztetés/vendéglátásban felkínált élelmiszerek esetén egyaránt. A rendelet kidolgozása folyamatban van, elfogadásáig még sok idő, több hónap, de lehet, hogy egy-két év is eltelik, és majd csak egy bizonyos átmeneti periódus után lesz kötelezően alkalmazandó.

Az OÉTI szerint a jelenlegi szabályozás betartása alapvető fontosságú. Például szükség lenne nagy betűvel, könnyen érthető nyelvezettel íródott információs anyagok terjesztésére, amelyek az idősebbek, nyugdíjasok, számára is érthetőek, olvashatóak, amit be lehet dobni a postaládába, ki lehet tenni az orvosi várótermekbe, boltokba, patikába, stb., egyszóval a fogyasztó oktatása nélkülözhetetlennek látszik.

Hogy mikor lesznek olvashatóak az egységes címkék? Ebben a parlamenti ciklusban biztosan nem – véli Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer-szakértője. Az Európai Unió környezetvédelmi bizottság március 16-án szavaz a tervezetről, ami májusban kerül az Európai Parlament elé. Az észrevételek feldolgozása azonban hosszú időt vesz igénybe, amelyhez hozzáadódik a türelmi idő. Példaként a dúsított élelmiszereket említette a szakértő: az erre vonatkozó szabályon 2001-ben kezdtek dolgozni, 2006-ban lépett hatályba és jelenleg a türelmi periódusban vagyunk.

Hozzátette: az egyeztetés nehézségét jelzi, hogy még a címkéken szereplő minimális betűméretben sem állapodtak meg: a fogyasztóvédelmi oldal 3 milliméteres limitet szeretett volna elérni, a most kialakult kompromisszum szerint a kis "x" betű méretét határoznák meg 1,2 milliméterben. Dömölki Lívia szerint az élelmiszeripari lobbi igen erősen érvényesíti érdekeit, ennek tudható be az is, hogy a gyártók számára már nem kötelező az E-számok feltüntetése, elég, ha az összetevőket megjelölik. Mivel ezek nagy részét a fogyasztók nem ismerik, nem tudhatják, melyek az adalékanyagok, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor az E-számok könnyebben azonosíthatóvá tették azokat.

Állományuk folyékony, zselírozott vagy szilárd lehet. A termék nem tartalmazhat olyan összetevőt, amely a tej komponenseinek helyettesítésére szolgál. Az élelmiszerek tápértekének jelölése - Részlet a rendeletből Amennyiben az élelmiszer jelölésén, bemutatásában, vagy hirdetésében – kivéve az általános jellegű hirdetéseket – tápanyag összetételére vonatkozó állítás szerepel, a tápértékjelölés kötelező, egyébként

tetszőleges.

tápanyag összetételére vonatkozó állítás minden olyan felirat, hirdetés vagy megjegyzés, amely azt állítja, sugallja, vagy arra utal, hogy az adott élelmiszer különleges táplálkozási sajátságokkal

Rendelkezik:

- annak az energia tartalomnak következtében, amelyet tartalmaz, vagy nem tartalmaz, illetve csökkentett, vagy megemelt mértékben tartalmaz, és/vagy

- annak következtében, hogy bizonyos tápanyagokat tartalmaz, vagy nem tartalmaz, illetve csökkentett, vagy megnövelt mennyiségben tartalmaz -->