Az intézményeket ellenőrző ÁSZ vizsgálatból kiderül: gyakran előnytelen, hosszú távra szóló szerződéseket kötöttek a kórházak a külső szolgáltatókkal, amikor rájuk bízták a takarítást, a mosatást vagy diagnosztikai szolgáltatásaikat. Ám azt is megjegyezték a számvevők, hogy az intézmények nem tudhatták, hogy 2007-ben a reformintézkedések során csökkentették a kórházi kapacitásokat és három intézményt (az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, a Svábhegyi gyermekkórházat, az Országos Gyógyintézeti Központot) bezárták.
A bezárt kórházak felszámolását végző Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) főigazgatója Kárpáti Zsuzsa szerint az egészségügyi tárca nem mérte fel előre, hogy mekkora anyagi terhet jelent a kórházbezárás, utólag derült ki, hogy annak összege 3,2 milliárd, ennek kiegyenlítetéséről kellett tárgyalnia az EKI-nek a beszállítókkal. Egyébként a megszűnt kórházak a takarítást, a mosatást, karbantartást, bizonyos diagnosztikai eljárásokat bíztak külső cégekre. Előfordult, hogy például a diagnosztikai berendezések üzemeltetőivel meghatározott számú vizsgálatra szerződtek, akkor is, ha bizonyítottan nem volt annyi eset. Előfordult az is, hogy úgy nyertek közbeszerzési eljárást szolgáltatók, hogy nem is volt a birtokukban az ellátáshoz szükséges eszköz. Sok esetben azért kell az államnak fizetnie, a mert a kórházak hosszú távú, tíz-húsz évre szóló szerződéseket kötöttek. Az ÁSZ egyelőre nem kívánja kommentálni az ügyet, hiszen a vizsgálat összegzése még nem történt meg.
