Mely blokkok állnak majd le?
Az elöregedő hazai erőművi blokkok fokozatos leállításával magyarázzák (a növekvő energiaigény mellett) a szakértők, hogy 2025-ig 6000 megawattnyi új kapacitást kell létrehozni az országban. Ám miközben már számos elképzelés és javaslat látott napvilágot majdani erőművi parkunk méretéről és tüzelőanyag szerinti öszszetételéről, máig egyetlen blokk bezárásának a tervét sem jelentették be.
„A blokkleállítás nem állami döntés, azokról majd az érintett vállalatok határoznak a saját üzleti érdekeik alapján” – válaszolt a Világgazdaságnak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. igazgatója. Az elemzők a szükséges bezárásokról szakmai megközelítés alapján beszélnek, arról ugyanis bőven van információ, mely egységeket szorítanak a sarokba a környezetvédelmi előírások, melyeknek a kihasználtsága rossz, és melyek működnek olyan gyenge hatékonysággal, hogy nem tudnak versenyképes áron villamos energiát termelni.
A hazai erőműrendszer átlagos hatásfoka mintegy 10 százalékkal rosszabb a hasonló korú egységekből álló más európai országokéinál, például a németországiénál. Emögött részben az áll, hogy a hosszú távú eladási szerződéssel rendelkező erőművet a tulajdonosának még akkor is érdemes életben tartani, ha az gazdaságtalanul működik – mutat rá Hegedűs Miklós.
Ám ha ugyanez az erőmű kikényszerül a piacra, az megpecsételheti a sorsát. Az ismert paraméterek alapján sejthető tehát, mely blokkok kopnak ki elsők között a piacról. Belátható időn belül leállnak például a Dunamenti Erőmű régi, felújítatlan 200 megawattos blokkjai. A közelükben épül ráadásul a Mol és a CEZ saját erőműve, s az látja majd el árammal a százhalombattai finomítót a Dunamenti helyett. A következő két évtizedben napirendre kerülhet a fatüzelésűre átállított tiszai és pécsi erőmű leállítása is. Egyébként sem nagyon képzelhető el, hogy az akkorra 60-70 éves létesítmények tovább szolgáljanak. 2025 felé nyilván el kell búcsúzni a mátrai lignitblokkoktól is, az már ismert, hogy helyettük új épül. Az oroszlányi erőmű végét az jelenti majd, hogy 2015–2020-ra elfogy az azt tápláló szénvagyon, viszont nyilván a megmaradók közé kell számítani az új, kapcsolt energiatermelésre átállt csepeli, debreceni és nyíregyházi blokkokat.
A kieső kapacitások pótlásában nagy szerep jut a paksi atomerőmű meghosszabbított élettartamú és újonnan építendő, valamint a mátrai erőmű új blokkjainak. Ezeken kívül főként gázüzemű beruházásokat jelentettek be, vagyis a gáz meghatározó marad energiamérlegünkben. Hegedűs Miklós a megújulókban nem lát túl sok többletlehetőséget, de úgy véli, hogy a szélerőművek szabályozását meg lehetne oldani együttműködve Ausztriával, ahol sok a szabályozásba bevonható vízerőmű. Ennek persze az a feltétele, hogy létrejöjjön egy valódi régiós árampiac. VG
Blokkcsere
Előadásaiban Stróbl Alajos professzor rendre rámutat, hogy a korábbinál nagyobb hatásfokú blokkok építésével változatlan menyiségű tüzelőanyagból több áram nyerhető.„Ha a régi, olajtüzelésre méretezett erőművek mai, 35 százalékos hatásfokára gondolunk, belátható, hogy ennek földgáztüzeléssel való a helyettesítése 55 százalékos megoldásokkal nem jelent több földgázt, csak több villamos energiát” – mondta nemrég.
„Ha a régi, olajtüzelésre méretezett erőművek mai, 35 százalékos hatásfokára gondolunk, belátható, hogy ennek földgáztüzeléssel való a helyettesítése 55 százalékos megoldásokkal nem jelent több földgázt, csak több villamos energiát” – mondta nemrég.-->
