A Mol elmúlt évi eredményére rányomta a bélyegét a gazdasági válság: miközben forintban számolt árbevétele még 36 százalékkal nőtt, üzleti eredménye már 35 százalékkal csökkent, döntően az olajárak második féléves esése miatt.
A recessziót megérezte a társaság üzemanyagai és vegyipari termékei iránti kereslet csökkenésében, a termelésen elérhető nyereség zsugorodásában és a finomítók készlettartási veszteségeiben is.
A közgyűlés elé tárt értékelés szerint összességében mégis jobb helyzetben van a Mol, mint versenytársai, s ennek köszönhetően tovább „bírja az összeszűkült margin környezetet.” A közgyűlés elfogadta a beszámolót és úgy döntött, hogy a 2008-as eredmény után nem fizet osztalékot. Felhatalmazta az igazgatóságot saját vásárlásra adott feltételekkel. Módosították a felsővezetők hosszú távú ösztönzésének szabályozását.
„A válság nem 2009-ről szól, hiszen 2010-ben és 2011-ben is stagnálás, legfeljebb lassú növekedés várható”, jósolta Mosonyi György vezérigazgató, rámutatva, hogy az olaj ára már elmozdult a 40 dolláros mélypontról, s várhatóan 80 dollár körül fog rögzülni. A kisebb kereslet miatt finomítói kapacitás visszafogások várhatók, ám a válság elmúltával kapacitás hiányra, sőt nyersolajhiányra is számítani kell.
Módosították a társaság alapszabályát. Eszerint megszűnt a B részvényhez fűződő jogok korlátozása. Harmadik személy az eddiginél kisebb korlátozással tekinthet be a részvénykönyvbe. A részvénykönyvbe való bejegyzéshez a tulajdonos köteles nyilatkozni a tényleges tulajdonos, a haszonhúzó kilétéről. Ezek elmulasztása, vagy megtévesztés esetén nem élhet szavazati jogával. 10 százaléknál senkinek nem lehet nagy szavazati joga, a magyar államnak sem. Ezentúl nem alapszabályi, csak közgyűlési jóváhagyás kell az alaptőkeemeléshez. A közgyűlés az összes, további alapszabály módosítást si megszavazta, amelyeken belül kiemelendők a lopakodó tulajdonszerzés megakadályozását célzó módosítások.
