Az OKSZ szerint bár az ÁFA-kulcsok nem most módosulnak először, jelenlegi helyzet azonban nem hasonlítható össze a korábbi évekkel, mivel 2006 végéig sok éven keresztül folyamatosan bővült a lakossági fogyasztás, 2007-ben, 2008-ban viszont már csökkent.
A Pénzügyminisztérium korábban azzal számolt, hogy 3 százalékos ÁFA-kulcs emelés mellett 2009-ben 100 milliárd, 2010-ben pedig 250 milliárd forint lehet a költségvetési hatása a változtatásnak. Feltehetően most már azért nagyobb a kulcsmódosítás, mivel a gazdaság teljesítménye és a lakosság fogyasztása is a vártnál nagyobb mértékben esik vissza. Az OKSZ szerint ez a legnagyobb probléma.
Az ÁFA-bevételek pontosan az inflációt követték. A legtöbb visszaélést az APEH adatai alapján is az áfa-körben követik el, nem véletlenül: a 20 százalékos ÁFA-kulcs a feketézőknek 20 százalék haszonkulcsot jelent, tehát bőven megéri.
Az 5 százalékos emelés "rátesz egy lapáttal a feketézők javára", miközben a pénzszűke miatt még jobban visszaveti a fogyasztást: kevesebb pénzből a háztartások eleve kevesebbet tudnak vásárolni, ha pedig az árak emelkednek, mivel a szolgáltató áremelésre kényszerül, még kevesebbet fognak.
Az OKSZ szerint lehetséges, hogy a hazai vásárlók a határokon túli áruházakat megint többet fogják keresni, hiszen ott eleve kisebbek az adókulcsok. Európában két ország alkalmaz 25 százalékos ÁFA-kulcsot, Svédország és Dánia. A szövetség leszögezi: az ÁFA-emelés biztos nyertese a feketegazdaság, ahol könnyen lenyelik az adókat.
