Magyarország pedig az említett időpontig kapott többször is módosított haladékot, hogy átvegye az ottani rendszerezést. A termékcsökkenési folyamat már el is kezdődött, hiszen míg 2000-ben még nyolcszáz ilyen árut engedélyezett az Országos Gyógyszerészeti Intézet, addig ez a szám mostanra már 350-re apadt.
„A gyártóknak három lehetőségük van 2011 márciusáig: vagy átminősítik a terméket hagyományos növényi gyógyszerré, vagy „lesorolják” gyógynövényalapú kozmetikai készítménnyé, étrend-kiegészítővé, teák esetében pedig élelmiszerré, illetve megszüntetik a termék gyártását” – mondta a Világgazdaságnak Ásványi Tibor, a Naturland Magyarország Kft. vezetője. Az első megoldás szerinte azért nem járható út, mert rendkívül szigorú követelmények vonatkoznak a gyógyszerekre, ezeket a gyógynövénykészítmények esetében szinte lehetetlen lenne betartani. „A szabályozás megköveteli a felhasznált alapanyagok nyomonkövethetőségét, ez a gyakran vadon termő gyógynövények esetében kivitelezhetetlen” – mondta.
Bonyolult és költséges a hagyományos növényi gyógyszer kategóriának az engedélyeztetése. Pedig az uniós jogszabály szerint csak az ebbe a csoportba tartozó készítményeket lehetne konkrét javallatok, ellenjavallatok feltüntetésével ellátni.
A kozmetikummá vagy a zavaros kategóriának számító étrend-kiegészítővé való átminősítéssel pont az a legnagyobb gond, hogy jóval kevesebbet enged meg e téren a gyártójának, nem lehet például a termék csomagolására annak gyógyhatásait ráírni, csupán egészségre vonatkozó állításokat.
