Baráti tűz: nem akárki szállt bele a Magyar Péter vagyonvisszaszerzési hivatalába – "Elfogadhatatlan"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFenntartásait fejezte ki a Magyar Helsinki Bizottság a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat kapcsán.
Azt írták közleményükben, hogy nyugtázzák, hogy a Magyar Péter vezette kormány szakított az Orbán-kormány 16 éves törvénysértő gyakorlatával, és érdemi társadalmi egyeztetést folytat egy kiemelt jelentőségű törvény tervezetéről. Különösen "örvendetesnek és követendőnek" tartják, hogy a kormány részletesen indokolta a tervezetet, és közérthető tartalmi összefoglalóval egészítette ki.
Továbbá kiemelik, hogy a kormány sokszor megerősített célja az új hivatal felállításával a társadalom igazságérzetének és az állami szervek és a közhatalmat gyakorlók közérdek iránti elhivatottságába vetett közbizalomnak a helyreállítása. Az NVVH működése már ezért sem mellőzheti a legalapvetőbb jogállami normákat. A hivatal hosszú távú társadalmi elfogadottságát nem kizárólag eredményessége, hanem az is meghatározza majd, hogy működése során mennyiben érvényesíti a jogállamiság biztosítékait – állapítják meg a jogvédők. Majd hozzáteszik:
ilyen téren a tervezetnek jelenlegi formájában több hiányossága van. A legfontosabb, hogy a kormány szándéka szerint a hivatalt kivonná a bírói felülvizsgálat alól. Hasonlóan elfogadhatatlan ez a megoldás, mint amit a rossz emlékű Szuverenitásvédelmi Hivatalnál alkalmazott a Fidesz.
A Magyar-kormány tervezete rögzíti, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak. Ez azonban szerintük nincs így. A hivatal vizsgálata során olyan, az érintettek jogait és jogos érdekeit jelentősen érintő intézkedések alkalmazására kerülhet sor, amelyek nagyon is indokolttá teszik a független bírói kontroll biztosítását.
Már csak azért is fontos lenne biztosítani a bírói felülvizsgálat lehetőségét, mert a hivatal szokatlanul széles jogosítványokkal rendelkezne. „Bármely közvagyon-felhasználást vagy közvagyonnal való gazdálkodást” vizsgálhatna, és összeghatár megjelölése nélkül állami felügyelet vonhatna magáncégeket, amennyiben „megalapozottan fennáll a veszélye a közvagyon további sérelmének”.
Ezért a Magyar Helsinki Bizottság javasolja, hogy a parlamentnek beterjesztett törvényjavaslat adja meg pontosan, kik is tartoznak a közvagyonvédelmi vizsgálattal érintett körbe, valamint a jelenleginél precízebben határozzák meg az állami felügyelet alá vonás feltételeit.
De ha ezeket a civil javaslatokat el is fogadja a kormány, akkor sem mellőzhető a közvagyonvédelmi vizsgálat teljes körű közigazgatási bírósági vizsgálatának biztosítása.
A vagyonvisszaszerzési hivatal számos alapjogot potenciálisan érintő vizsgálati és beavatkozási jogosítvánnyal rendelkezik, indokolt tehát olyan belső mechanizmus kialakítása is, amely az emberi jogi szempontok folyamatos érvényesülését biztosítja. A Magyar Helsinki Bizottság ezért javasolja, hogy nevezzenek ki egy önálló emberi jogi felelőst a hivatalon belül. Az alapvető jogok biztosa pedig az NVVH vádképviseleti tevékenységén kívül minden másban vizsgálhassa a hivatal tevékenységét – olvasható a közleményben.
