Ezt az ellentmondást tárta föl helyszíni ellenőrzései során az Állami Számvevőszék. Berényi Magdolna főtanácsos, a vizsgálat vezetője szerint a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítását eredményesen megszervezték az önkormányzatok, ám a kórházakban vegyes a kép, a doktorok nem tartják vonzónak ezt a nehéz, ám nem túl jövedelmező szakmát.
Ezt erősítette meg lapunknak Svéd László, az illetékes orvosszakmai kollégium elnöke is, aki szerint a gyógyításhoz előírt minimumfeltételekhez képest 400 szakorvos hiányzik a rendszerből. Munkahelyén, a csúcsintézménynek számító Állami Egészségügyi Központban például a szükséges 55 orvos helyett csak 19 dolgozik, pedig nekik folyamatos betegfogadásra kell berendezkedniük.
A szakorvoshiány egyik oka a rezidensképzés, amely évente 10-12 végzős medikusnak engedi, hogy a sürgősségi orvoslásra szakosodjon, holott négy év kell a szükséges szakképesítés megszerzéséhez. A jövő évtől belépő új rendszerben nő a kvóta. Egyetért a számvevőkkel Svéd László abban is, hogy megoldatlan a sürgősségi szakorvosképzés.
A Semmelweis Egyetemen van ugyan katasztrófa-orvostani és oxiológiai (mentőorvos-) képzés, de azt a megváltozott igényekhez kell szabni. A debreceni és a szegedi egyetemen még csak a csírái vannak meg a képzésnek, Pécsett már megalakult a tanszéki csoport. A szakmai kollégium az egyetemek rektoraival kíván egyeztetni az egységes oktatási irányelvekről, a tankönyv elkészült. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen új orvosi diszciplínáról van szó – mondja az elnök.
Ugyan 1998 óta több kormányzati ciklusban is megfogalmazták a sürgősségi betegellátás fejlesztésének fontosságát, de a koncepciók nagyrészt elhamvadtak – állítja Berényi Magdolna, az ÁSZ-vizsgálat vezetője.
