BUX 42,980.64
-1.26%
BUMIX 3,812.78
-0.04%
CETOP20 1,817.1
-2.13%
OTP 8,990
-2.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+2.80%
0.00%
+5.34%
ZWACK 17,400
+0.87%
0.00%
ANY 1,555
-0.32%
RABA 1,140
+1.33%
-1.44%
0.00%
-1.33%
0.00%
-0.66%
-2.81%
+0.26%
0.00%
+0.31%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,862
-1.85%
-2.05%
ALTEO 3,000
-0.66%
-3.33%
-0.56%
0.00%
+2.63%
-1.19%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+0.76%
+0.41%
-3.25%
0.00%
+0.37%
NUTEX 11.25
-0.44%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
+1.42%
NAP 1,230
+2.50%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

GMO: a biztonság az első?

A magyar gazdák versenyképességét is befolyásolja, hogy évek óta tisztázatlan a génmódosított (GM-) növények kérdése az Európai Unióban. Az egyetlen, Európában is termesztésre engedélyezett GM-kukoricafajtára nálunk moratórium van érvényben, amelyhez ma már az EU egyre több országa – például a franciák, a görögök és a németek – csatlakoztak – tudta meg a Világgazdaság Rodics Katalintól, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biodiverzitás-osztályának vezetőjétől. A termesztési tilalom fő támogatójának számító biológussal szemben Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a szomszédos országok, egyben jövőbeli versenytársak termesztik a génmódosított hibridet.

A moratórium az első generációs génmódosított növényekre, konkrétan a MON810 kukoricafajtára vonatkozik, amelynek alkalmazását nemcsak a szakma vitatja, de felmérések szerint a lakosság 75-85 százaléka is elutasítja – mondta el Rodics Katalin. „Azon túl, hogy nem végeztek megfelelő teszteket sem az emberi fogyasztással, sem a takarmányozási célú felhasználással kapcsolatban, a fajta hozama sem nagyobb” – emelte ki a KVM osztályvezetője. Ráadásul – tette hozzá – az a kukoricamoly, melyre rezisztens a fajta, nálunk nem okoz gondot, nem is védekeznek ellene. Így számottevő környezeti vagy pénzügyi hatása sincs a termesztésnek. Ennél nagyobb probléma, hogy a növény maga termel méreganyagot, és más kártevőkre sem ellenálló.

Tóth István ugyanakkor felhívta a figyelmet: nem a MON810 az egyetlen hibrid. Fejlesztettek már a kukoricabogárnak ellenálló, illetve az etanol előállítása szempontjából előnyös tulajdonságokkal rendelkező fajtát, és az Egyesült Államokban már köztermesztésbe is került aszály- és szárazságtűrő kukorica. „Míg a MON810 tilalma gazdaságilag kevésbé érinti a magyar gazdákat, a többi fajta elismerésének politikai vagy részben gazdasági okokból való késleltetése az EU-ban már kárt okozhat nekik” – érvelt Tóth István.

Megfelelő biztonság esetén uniós szabályozás keretei között lehetőséget kellene adni a termelőknek, hogy választhassanak az együtt termesztés keretei között – vélte a MOSZ titkára, hozzátéve azonban, hogy a következetes tilalom is jó megoldás lehet, ám ebben az esetben fel kell tenni a kérdést, meddig tud felelősséget vállalni Magyarország vagy Európa a tiltás gazdasági következményeiért.

Ez a probléma a kukoricánál is élesebben merül fel a szója esetében. Szójalisztből tavaly 25,3 millió, szójából 15 millió tonnát importált az EU. Ma már a világ szójatermelésének 80 százaléka génmódosított, és ezek olcsóbbak: a GMO-mentesség 270 milliárd forint többletköltséget jelent az uniós állattartóknak. A brazil hagyományos szójáért 20 százalékos felárat kell fizetni, és ha ehhez hozzávesszük, hogy a magyaroknak a tengeri kikötőktől való szállítás miatt további 5-6 százalékos pluszköltséggel kell számolniuk, komoly versenyhátrányt jelent, ha a takarmányokból a génmódosított szóját kizárják – vélte Tóth István.

Rodics Katalin azonban úgy látja, a szója árát főként nem az határozza meg, génkezelt-e, inkább az, hol termelik, márpedig az előállítás jóval olcsóbb Latin-Amerikában vagy Ázsiában. A minőségi különbséget kell megfizetni, hiszen más az értéke annak az élelmiszernek, amely nem GM-szóját tartalmazó takarmánnyal etetett állattól származik. Ezt azonban az uniós szabályok szerint, nem véletlenül, fel sem kell tüntetni az emberi fogyasztásra szánt élelmiszereken.

Drága a génkezelt termény kivitele

Szórádi Sándor, a Magyar Tartósítóipari Szövetség elnöke szerint az emberi fogyasztásra szánt kukoricát exportálóknak előnyt jelent, hogy a magyar kukorica nem génkezelt. Ezzel egyetért Rodics Katalin is, aki hozzátette: könnyíti a kivitelt, hogy minden szállítmány esetében igazolni tudják a termény GM-tisztaságát. Ezzel szemben ha génkezelt növényeket is termesztenének, az igazoláshoz szükséges vizsgálat szállítmányonként 40-50 ezer forintos költséget jelentene a termelőknek.

Az elkülönítést nemcsak a szállítmányoknál, de a művelésnél is biztosítani kellene, ez megint csak komoly kiadás lenne, például a gépek használata miatt.



Az elkülönítést nemcsak a szállítmányoknál, de a művelésnél is biztosítani kellene, ez megint csak komoly kiadás lenne, például a gépek használata miatt. Teret hódítanak a GM-növények A világ 23 országának 12 millió gazdaságában termesztenek GM-növényeket, a globális termőterület 8 százalékán – olvasható Popp József és Potori Norbert tanulmányában. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet két munkatársa kiemeli: a GM-növények az USA-ban a legelterjedtebbek, de a géntechnológia gyorsabb ütemben hódít teret a fejlődő országokban. A fő termény a szója, amelyet több mint 60 millió hektáron termesztenek.

Az EU-ban egy tagország közegészségügyi vagy környezeti kockázatokra való hivatkozással tilthatja meg a GM-termékek forgalmazását, míg az unióban nem engedélyezett GMO-k esetében zéró tolerancia érvényes.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek