BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szuperlézert építenek Szegeden

Pozitív döntés született a közös magyar-cseh-román pályázatról, amelynek keretében megépülhet az Extreme Light Infrastructure (ELI) elnevezésű szuperlézer – jelentette be csütörtökön Szegeden Bajnai Gordon miniszterelnök, Botka László polgármester és Szabó Gábor rektor. A 100 milliárd forintos beruházás elnyerésével Szeged és a projektben résztvevő országok felkerülnek a világ tudományos térképére.

Botka László polgármester hangsúlyozta: Szeged győzött, Magyarország nyert. Az ELI megépítése Szeged város legfontosabb fejlesztési beruházása lesz a következő években.

A szegedi sikernek két oka van: egyrészt a Szabó Gábor akadémikus által irányított világszínvonalú lézerkutató csoport kiemelkedő tudományos teljesítménye, valamint az összefogás, amely egyrészről megnyilvánult a Szegedi Tudományegyetem és Szeged város összefogásában, valamint abban, hogy Szeged ezt a projektet nemzetközi partnerek, Prága és Bukarest bevonásával kívánja megvalósítani.

A sajtótájékoztatón Bajnai Gordon miniszterelnök kiemelte: „Tavaly az Európai Technológiai Intézet helyszínéért rendezett pályázaton diadalmaskodott Magyarország, ma pedig egy fontos kutatás-fejlesztési projektet nyertünk el.” A miniszterelnök hozzátette: „A válság közepén sem adhatjuk fel a jövőt, az ország fejlődését pedig a tudással alapozhatjuk meg.” A miniszterelnök ilyen, tudásalapú, a kutatás-fejlesztés legjobb magyarországi hagyományait képviselő beruházásnak tartja a lézerkutató létrehozását.

Bajnai Gordon gratulált Szegednek és a Szegedi Tudományegyetemnek, valamint a pályázatban és a projekt megvalósításában részt vevő cseh és román társintézeteknek, városoknak, az ezt támogató kormányoknak. Az ELI felépítése Európát a lézeres technika bizonyos területein legalább egy évtizedre a világ élvonalába helyezi.

A beruházás alapvetően három nagy tudományos célt szolgál: az egyik az úgynevezett beamline rendszer előállítása. A fejlesztések másik iránya, hogy a kutatók extrém időtartamokban tudjanak ultrarövid fényimpulzusokat előállítani. Az ilyen attoszekundumos lézerek teljesítményének növelésével számtalan alkalmazás előtt nyílna meg az út az anyagtudománytól a biológiáig. A harmadik cél egy minden eddiginél nagyobb teljesítményű lézerrendszer megépítése, amely a fizika legalapvetőbb kérdéseinek vizsgálata felé nyitna utat.

A tervek szerint a beamline Prágában, az attoszenkudumos központ Szegeden épülne meg, míg a 100 petawattos rendszerre vonatkozó fejlesztések mind a két helyszínen, egymással szoros együttműködésben, de más technológiai megoldást keresve valósulnának meg.

Mindezekkel egy időben Bukarestben egy fotonukleáris kutató központ épülne, ahol a nagyteljesítményű lézerek magfizikai alkalmazásait vizsgálnák. „A megépülő berendezést a magfizikától az asztrofizikán, a kozmológián, a nagy energiájú fizikán keresztül a gyógyításig, elsősorban az onkológiai gyógyításig rengeteg mindenre lehet alkalmazni.

Mivel a megcélzott intenzitás és teljesítménytartomány ma még előre láthatatlan effektusokat is produkálhat, újabb alkalmazások is lehetségesek. A ma még nem prognosztizálható felfedezések között számos Nobel-díjas eredmény is születhet, amiben magyar tudósok is osztozhatnak” – tette hozzá Szabó Gábor akadémikus, a kutatócsoport vezetője.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.