Véleménye szerint más európai országokban a világválság ellenére sem szenvedett el a magasépítési iparág a miénkhez hasonló veszteségeket, s ebben jelentős szerepet játszik, hogy ott jóval nagyobb arányban folynak a lakás- és épületfelújítások, mint Magyarországon.
Nálunk az ipari és kereskedelmi épületekkel összefüggő munkáknak mindössze öt százalékát teszik ki a rekonstrukciók. A lakások esetében ennél ugyan jóval nagyobb a felújítási arány, de ez is jelentősen csökkent az előző évekhez képest. Emiatt alig számíthatnak megrendelésekre a korszerűsítési munkákra szakosodott vállalkozások.
Az elmaradó felújítások más gondokat is felvetnek, hiszen az elavult technológiával készült házak „falják” az energiát, a rosszul szigetelt falakon, hézagosan záró ablakokon, ajtókon át sokan az utcát fűtik, miközben egyre nőnek energiaköltségeik. Éppen ezért az ügyvezető igazgató nem tartja szerencsésnek, hogy ötszázalékosra csökken a távhő áfája.
Igaz ugyan, hogy így akár több tízezer forinttal is csökkenhet évente egy-egy lakás fűtési díja, ugyanakkor konzerválódik az elavult konstrukció, marad a pazarló felhasználás – érvel Aszódy Tamás. Véleménye szerint így a meglévő, energiatakarékosságra ösztönző pályázati rendszerek is veszítenek a hatékonyságukból. A szakember úgy véli, mivel az energiakérdés egyre inkább központi szerepet kap az egész világon, a díj mérséklése helyett a házak energiahatékony átalakítását kellene jobban motiválni.
